A szállítási költségek kérdése már a nyolcvanas években ismét az elmélet középpontjába került. Paul Krugman újjáélesztett egy német közgazdasági felfogást, miszerint a telephely kiválasztásánál igen fontos tényező a szállítási költségek alacsonyan tartása. Ennek ellenére nem sikerült alapjaiban megingatnia az uralkodó elméletet. Most azonban egy kanadai szerzőpáros, Benjamin Tal és Jeff Rubin CIBC a kanadai befektetési bank vezető közgazdászai felállították azt az elméletet, hogy a „globalizáció megfordítható”. Szerintük a 150 dollár feletti hordónkénti olajár semmissé teszi a vámok leomlásának, a piacliberalizáció hasznát. Ennek bizonyítása érdekében az olajárat úgynevezett vámmegfelelőre számítja át: a 150 dollár a termékek 11 százalékos vámjának felel meg, ami nagyjából a hetvenes évek átlagos vámszintjén áll. A szerzők szerint ez már komolyan hat a világkereskedelemre. Az első jeleket abban látják, hogy időközben az Egyesült Államokban termelt acél ismét versenyképes a kínai konkurenciával szemben. Elemezésükben a kanadaiak a világkereskedelem 1973–1987 közötti csökkenésének okát az olajválságokban látják.
Frank Straube a berlini műszaki egyetem professzora számításai szerint egy ipari termék 8 százalékát teszik ki a logisztikai költségek, s alig 0,75 százalékát az üzemanyagárak. „Még az energiaköltségek megduplázódása esetén is van elég optimalizációs lehetőség, hogy ezt ellensúlyozzák” – fogalmazott Straube. Bizonyos különösen nehéz vagy nehezen szállítható termékek esetén a logisztikai költségek valóban jelentősebb tényezőnek számítanak. Frank Straube úgy véli, csak az olajár megháromszorozódása vezethet oda, hogy az üzemekben ismét teret nyer a regionalizáció.
Die Welt
A konzervatív német napilapban Köhler nem írja alá a lisszaboni szerződést című cikkében ismerteti a köztársasági elnök döntését, aki egyelőre nem írja alá az uniós reformmegállapodás ratifikációs okmányát. Németország is jegeli a lisszaboni szerződést. Horst Köhler elnök bejelentette, az alkotmánybíróság döntéséig nem írja alá a ratifikációs okmányokat. „Tekintettel az azonnali leállítást követő beadványokra, a szövetségi elnök követi az alkotmánybíróság kérését” – közölte az elnöki hivatal Berlinben. Az uniós reformszerződés ellen Peter Gauweiler (CSU) Bundestag-képviselő és a Baloldali Párt fordult beadvánnyal Karlsruhba. Az alkotmánybíróság gyorsított eljárásban kíván határozni a lisszaboni szerződésről. Ennek ellenére nem tudható, mikor kezdi az ügy tárgyalását a taláros testület. Ugyanakkor valószínűtlen, hogy még ebben az évben döntsenek.
