Asztalos Tamás elmondta, hogy a múzeumnak otthont adó több mint 200 éves épület is érdekesség, annak idején Schola Latina néven az evangélikus egyház működtetett itt iskolát. Petőfi Sándor kiskamaszként 3 éven át, 1835-tól 1838-ig falai között koptatta a padokat. Jó tanuló volt, erről tanúskodik a diákok előmenetelét őrző eredeti matricula, amely a múzeum egyik legfontosabb dokumentuma. Értékét növeli, hogy az épület a 19. században leégett, de a neves irat megmenekült a lángoktól. Egyébként a Petőfi család több szállal kötődött Aszódhoz, apja és nagyapja mészárszéke látta el hússal a környékbelieket – tette hozzá.
Az eredeti épületre az 1800-as évek végén egy emeletet építettek, a második világháború után lakóházként hasznosították, majd 1958-ban tájmúzeumnak rendezték be. Petőfi nevét 1962-ben vette fel az intézmény. A múzeum anyaga között megtalálható az az 1401-ből származó dokumentum, amely elsőként tesz Aszódról írásos említést. A település jóval régebbi, az 5500 évvel ezelőtti lengyel kultúra idején is éltek már itt elődök. Ebből az időből őriznek a múzeumban különféle kerámiákat, szép formájú agyagedényeket.
A gyűjtemény egyik legbecsesebb darabja a szarmaták korából, megmaradt üvegkorsó. A lelet Hévízgyökről került ide, a ,80-as években zajlott templomrekonstrukció során találták meg, és mint kiderült, egy hajdani szarmata fejedelem sírjában vészelte át az elmúlt évezredeket.
A múzeum tervei között szerepel a raktártér bővítése, hogy az ott felhalmozott anyagot szakszerűen, megfelelően dokumentálva tudják őrizni az utókor számára – közölte Asztalos Tamás.
(MTI)
