Tóth Ádám, a kamara elnöke a Világgazdaságnak elmondta: az ingó dolgokat terhelő zálogjog és a zálogszerződések legfontosabb adatait tartalmazó közhiteles országos jegyzék 1997. májusi életre hívása óta évente általában tízezer ügylet köttetett, és a biztosított követelések értéke dinamikusan emelkedett.
Az indulás évében kis híján 600 millió forint biztosított követelést regisztráltak. Az ezredfordulót követően, a 2003-2004 óta tartó folyamatos gazdasági hanyatlást az is jelzi, hogy 2004-ben 6, két év múlva 13, tavaly már 21 milliárd forintról szóltak a bejegyzések.
Az ingó jelzálogjogot – a hitelfelvételeket megkönnyítendő – az üzleti élet fellendítésére vezették be. Ma a gazdasági forgalom mindennapos intézménye. A rászoruló ingóságaira, vagyonára vagy annak egy részére igényelhet kölcsönt anélkül, hogy azt zálogként át kellene adnia a hitelezőnek – olvasható a lapban. A nyilvántartásból kiderül, a legtöbb tranzakciót Budapesten bonyolítják le.
A Dunántúl északi területein többen, Pécs környékén kevesebben élnek e hitellehetőséggel. Az érdeklődő kétezer forintért kaphat információt vagy igazolást is a nyilvántartásból. Az adatbázis a tervek szerint két év múlva teljesen nyilvános, az interneten bárki számára hozzáférhető lesz.
(Világgazdaság)
Szijjártó Péter alaposan kiosztotta Brüsszelt az ukrajnai embervadászatok kapcsán + videó
