A munkavállalók keveslik a tervezett adó- és járulékváltozásokat

Lényegében a már korábban bejelentett adóváltozásokkal megegyező javaslatot terjeszt a Pénzügyminisztérium (PM) a kormány elé, a tárca honlapján pénteken közzétett tervezet alapján jövőre az adóterhelés összességében 145 milliárd forinttal csökken. A szakszervezetek azt várták, hogy jelentősen csökken a munkavállalók adó- és járulékterhe. A GKI szerint a PM javaslatai egyetlen csoport esetében sem növelik, illetve csökkentik különösebben a terheket.

A kormány álláspontját nem tükröző, a pénzügyi és az igazságügyi tárca által készített tervezet szerint a javasolt intézkedések hatására a vállalkozások terhelése 100 milliárd forinttal, míg a lakosság közterhei 45 milliárd forinttal csökkennek. A tervezet szerint megszűnik a különadó és a 16-ról 18 százalékra emelkedő társasági adó alapja – néhány eltéréssel – a jelenlegi különadó alapjával egyezik meg. Ez lényegesen kevesebb korrekciós tételt tartalmaz, mint a jelenlegi társasági adóalap, megszűnő adóalapot csökkentő tétel például a céltartalékképzés, és a helyi iparűzési adó.

A 18 százalékos szja adókulcs sávhatára 1,7 millió forintról 2 millió forintra emelkedik, nem változik a 36 százalékos adómérték, megmarad az adójóváírás és a magánszemélyek különadója. A cégautó adó különadóvá válik, a mainál szélesebb kör fizet majd a cégautók után adót, ami a korrigált bekerülési érték 6 százaléka. A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke – 2009. április 1-jétől – a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után 29 százalék helyett 25,5 százalék, a minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után pedig változatlanul 29 százalék lesz.

A munkaadói járulék mértéke 2009. április 1-jétől – a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után 3 százalék helyett 1,5 százalék, a minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után pedig változatlanul 3 százalék marad.

Meghatározott adómentes természetbeni juttatások, adómentes bevételek után 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség lép életbe, ezzel egyidejűleg a személyi jövedelemadóban megszűnik az adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása. A tervezet szerint az üzemanyagokat kivéve a jövedéki adó mértéke 10 százalékkal nő.

A tőkeerős munkáltatóknak kedveznek

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége kevesli a tervezett adó- és járulékváltozások munkavállalókat érintő intézkedéseit. Borsik János elnök szerint a javaslatok ismeretében jelentős bruttó béremelési igénnyel lépnek fel a szakszervezetek az őszi bértárgyalásokon. Az elnök pénteken azt mondta: a közölt adójavaslatok javarészt a tőkeerős munkáltatóknak kedveznek. A munkavállalókat érintő változások közül az elnök kevesli a 18 százalékos szja kulccsal adózó jövedelem sávjának szélesítését, évi 1,7 millió forintról 2 millió forintra. Hangsúlyozta: az átlagkereset is kilóg ebből a tartományból. Szerinte legalább 2,5 millió forintig kellett volna kitolni a sávhatárt. A szakszervezetek azt várták, hogy jelentősen csökken a munkavállalók adó- és járulékterhe 2009-ben, hiszen tavaly a reálkeresetek 4,8 százalékkal csökkentek, és az idén az első félévben is csak – gyakorlatilag értékelhetetlen mértékben – 0,5 százalékkal nőttek.

„Igen-igen aggályos”

A munkáltatókat terhelő, a minimálbér kétszereséig érvényes öt százalékos járulékcsökkenés valójában csak két százalék – reagált az MTI-nek a Pénzügyminisztérium tervezetére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Mivel a járulékcsökkentés csak áprilistól lépne életbe, így három hónap kiesik, azaz a mérséklés így már csak 3,75 százalék lesz jövőre – magyarázta Dávid Ferenc.

A főtitkár szerint „igen-igen aggályos” az a rendelkezés, miszerint a 20 fő feletti vállalkozásoknak a foglalkoztatottak öt százalékáig megváltozott munkaképességűeket kell foglalkoztatniuk, s ha ezt nem teszik meg, akkor a jelenlegi fejenként 177 ezer forint helyett 532 ezer forintot kellene befizetni a hiányzó létszám erejéig.

Dávid Ferenc szerint alkotmányossági aggály is felvetődhet annak kapcsán, hogy a költségelszámolás ellenőrzésénél a bizonyítási teher a vállalkozókra hárul. A tervezet szerint ugyanis az adózót terheli annak bizonyítása, hogy a vállalkozás ráfordításai valósak, azok ténylegesen a vállalkozás érdekében történtek. „Az adómentes juttatások adóztatása 11 százalékos egészségügyi hozzájárulással ki fogja verni a biztosítékot, megmérgezi a munkahelyi munkabékét és súlyosan megterheli az országos béralkut is” – jelentette ki a főtitkár, hozzátéve, hogy a Pénzügyminisztériumnak ez az elképzelése sem szakmailag sem társadalompolitikailag nem támogatható.

Kicsit jók, kicsit rosszak

Vértes András, a GKI Zrt. elnöke szerint a PM javaslatai egyetlen csoport esetében sem növelik, illetve csökkentik különösebben a terheket, azaz csak kicsit jók, vagy kicsit rosszak az embereknek. Hozzátette: az elképzelések alapján most az látszik bizonyosnak, hogy a lakosság, ezen belül a közepes jövedelműek valamivel jobban járnak mint korábban, s a járulékok csökkentése miatt javul a helyzete a kis- és közepes vállalkozásoknak is. A multinacionális cégeknek a javaslat ugyan ad egy keveset, de ezt a társasági adó emelésével kompenzálja.

A mintegy 300 milliárd forint hatású adócsomag Vértes András szerint a nemzetközi pénzvilág számára is elfogadható és hiteles, mivel ekkora nagyságrendű változás az, amit „felszisszenés” nélkül el tudnak fogadni. Az elnök kifejtette: a csomag nem rendezi át a társadalom különböző csoportjai között a jövedelmeket és a terheket, s nem hoz nagy változásokat az adókulcsok tekintetében sem. A támogatandó elemek közé sorolta, hogy minden cégautó után adót kell fizetni a jövőben. Vértes András szerint minden olyan lépés üdvözlendő, ami a gazdaság fehérítését szolgálja, így például azt is annak tartaná, ha a vállalati kör adóelkerülésének mérséklésére fix összegű egészségügyi járulékot vezetnének be.

(MTI)