A szakember közölte: az idén a termésbecslés szerint mintegy 580 ezer tonna szőlő terem hozzávetőlegesen 70 ezer hektáron. A jelzett termésmennyiségből megközelítőleg 3,5 millió hektoliter bor készülhet. Ez 25-30 százalékkal több a tavalyinál, ám lényegesen elmarad a korábbi idei termésbecslési adatoktól.
A kisebb termésmennyiséget Horváth Csaba elsősorban azzal magyarázta, hogy az érés során lazább fürtök fejlődtek, ami csökkenti a termés mennyiségét. Továbbá a vártnál nagyobb területen okozott kárt a lisztharmat, ami szintén jelentős termésmennyiség-csökkentő tényező. Emellett a szakember úgy vélte, hogy a korábbi termésbecslés pozitív várakozásokat tükrözött, ezért a reálisnál nagyobbra becsülték a várható hozamot. A HNT főtitkára nem zárta ki azt sem: a jelenlegi esős időjárás – ha tovább tart – ugyancsak mérsékelheti a termés mennyiségét. A szüret augusztus közepén kezdődött a korai fajták betakarításával, és akár november elejéig is eltarthat a késői szüretelésű fajtáknál.
A szőlőtermelőket és a borosgazdákat a HNT főtitkára szerint az erős forint rendkívüli mértékben sújtja, mert növeli a magyar piacon megjelent import, elsősorban az olcsó olasz borok versenyképességét. A múlt évben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint mintegy 250-260 ezer hektoliter bor került importból Magyarországra. Ám egy olasz szaklap csak az olasz borok mennyiségét, amelyet Magyarországra hoztak tavaly, mintegy 400 ezer hektoliterre tette. Horváth Csaba szerint további 100 ezer hektoliter importból még bekerülhetett az országba a múlt évben.
Így mintegy 250 ezer hektoliter eredete tisztázatlan, azaz vélhetően feketén került Magyarországra. E folyamat további erősödését a szakember szerint a magyar szőlőtermelők és borászok védelme érdekében minden eszközzel meg kell akadályozni. A magyar borágazat kapacitása ugyanis jelenleg mintegy 50 százalékos kihasználtságú, és amennyiben a feketebehozatal tovább nő, úgy sokan mehetnek tönkre az ágazatban – vélte a szakember.
(MTI)
bor
Balatoni körkép 3.
