Wirtschaftsblatt (wirtschaftsblatt.at)
Az osztrák gazdasági napilapban Michaela Lexa „A gyümölcsáraknál csökken a feszültség” címmel készített interjút Johann Mariharttal, az Agrana igazgatótanácsának elnökével. Marihart szerint az almaprobléma Magyarországon megoldódott. A gazdák valamivel több mint tíz centet kapnak kilónként az almájukért, ebből kilencet az üzem, a maradékot a magyar állam fizeti. Az almatermelők megkapják a 2007-es fagykárokért is a kárpótlást. Lengyelországban még nem született megegyezés.
Az elnök kijelentette: a jelenlegi árak nagyjából a tavalyi felét érik el, de megütik a 2006-os szintet. Tavaly Magyarországon a normális mennyiség 55-60 százaléka, Lengyelországban csak 40-50 százaléka termett. Az idén az Agrana becslése szerint átlagos termés várható. Az elmúlt öt-hat évben az alma felvásárlási ára hat és tizenkét cent között mozgott. Marihart szerint a blokád nem okozott számottevő károkat a cégnek, mert a fő szüreti időszak csak a következő hetekben kezdődik. Az almakoncentrátum ára természetesen együtt csökken az almáéval. Amúgy a gyümölcsárakban csökken a feszültség, némileg a tavalyi árak alatt találhatóak. Bár van néhány az általános tendenciától eltérő gyümölcs is: ilyen a jelentősen megdrágult eper. A bioethanoltermelésre természetesen hatni fog az idei normális szintű gabonatermés is.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali német napilapban Heribert Prantl A puccs című kommentárjában foglalja össze Kurt Beck SPD-elnök megbuktatásának történetét. Egy hatalomtechnikai mestermű volt, amit Steinmeier bemutatott – olvasható az írásban. Az SPD-látványpékségből azonban a baloldali párt fog profitálni. Steinmeierék egy csendes puccsot terveztek, ahol Beck kénytelen lesz jó képet vágni a történtekhez. De ezzel a képességgel Beck nem rendelkezik. Mannheimben (1995-ben – szerk.) Oskar Lafontaine nyílt kártyákkal harcolt Rudolf Scharping akkori pártelnök ellen, megnyerte a kongresszust, és győzedelmeskedett. Becket hátulról szúrták le. Azt, hogy mi történik, az részben a puccsisták eltökéltségétől és egységétől függ. Másrészt attól is, mennyi párton belüli demokráciadeficitet hajlandó elviselni az SPD? Megengedik, hogy az új pártelnököt és a kancellárjelöltet közvélemény-kutatások alapján egy szűk berlini vezetői kör válassza ki? A kihelyezett ülés eredetileg a szép látszat ünnepe lett volna, mostanra egy őrültek háza lett. Az egész veszélytelenül kezdődött – Steinmeier kancellári jelölésével –, ahol legfeljebb az időpont volt a kérdés. Steinmeier nem árulta el Becket – de kivette a füzetet a kezéből. A pártelnöknek még a látszatát sem hagyta meg, hogy lehetőséget kap kompetenciájának gyakorlására, vagyis a kancellárjelölt kijelölésére. Steinmeier mindenütt hangoztatta, hogy a „keresési folyamatot” ő hajtja előre. Beck nem kívánta köszöngető emberré degradálni magát. Steinmeier úgy cselekedett, mintha kitört volna belőle a Schröder. Úgy vezényelte le a pártelnök kasztrálását, mint egy hatalompolitikai beavatási rítust. Képes lesz Steinmeier a pártot egyben tartani, Münteferinggel közösen? A pártvezető elleni puccs nem teszi Steinmeiert karizmatikus politikussá. Ő éppen annyira kevéssé karizmatikus, mint Merkel. Müntefering és Steinmeier falat húz a baloldallal szemben, a konfliktus a hesseni SPD-vel, amit Beck megpróbált moderálni, még élesedik.
origo.hu
Agyhalottnak, Soros-ügynöknek nevezi saját EP-képviselőit Magyar Péter - itt az újabb hangfelvétel!
