Várhatóan 12 százalékkal csökken Magyarország népessége 2050-ig – derült ki a Tárki és az UniCredit Bank Európai társadalmi jelentés című tanulmánykötetéből, amelynek demográfiai folyamatokról szóló fejezetéről pénteken tartottak műhelybeszélgetést Budapesten. Gábos András, a fejezet egyik szerzője elmondta: ez a 12 százalékos csökkenés az Eurostat előrejelzése, ennél azonban vannak pesszimistább várakozások is. A termékenységi tendenciákat elemezve kifejtette: Európa északi részén a legmagasabb a termékenység, a legalacsonyabb pedig Kelet-Európában, azonban a következő évtizedekben várhatóan csökkennek az egyes régiók közötti különbségek.
A jelentés kitér a halandóság kérdésére is, és megállapítja: Magyarország a születéskor várható életkort figyelembe véve a Balti-államok mellett a legrosszabb helyzetű ország Európában. 2050-re a magyar férfiak születéskor várható életkorát 78 évre, míg például a szomszédos Ausztriában élőkét 84 évre prognosztizálja. Az e témához fűződő egészségpolitikai kihívásokról Jávor András, a Tárki-egészségközpont vezetője elmondta, a születéskor várható élettartamot illetően Magyarországon drámai eltérés van attól függően, hogy mekkora a település nagysága. A kis falvak és Budapest között akár négy év is lehet a különbség a főváros javára – jegyezte meg. Hozzátette: Magyarország az Európai Unióban a legelső a százezer lakosra jutó rákhalálozásban – jóval meghaladva a 2004-ben velünk együtt csatlakozott országok átlagát is.
Köztudott: korábban Bogár László az MNO-nak már elmondta (a folyamatokat grafikonokkal illusztráltuk), hogy rendkívül drámaiak a magyar társadalom egészségügyi, demográfiai, illetve halálozási mutatói. A közgazdászprofesszor a magyar társadalom lefosztásáról más aspektusban is beszélt lapunknak.
Változó a migráció természete
Az Európai társadalmi jelentés számot ad a vándorlásról is. Becsléseik szerint az EU teljes népességén belül 2005-ben 8,3 százalékot tett ki a bevándorlók aránya, ami körülbelül 40 millió embert jelent. Magyarországon – teszik hozzá a készítők – ugyanezen évben mintegy 316 ezer migráns élt, túlnyomórészt magyar nemzetiségűek. A témával kapcsolatban Sik Endre, a Tárki vezető kutatója megjegyezte: a migráció, a vándorlás természete egyre inkább változó, és ma már egyre kevésbé jelenti csupán azt, hogy valaki az egyik országból a másikba vándorol.
Gábos András a felvázolt demográfiai folyamatok társadalmi következményei között említette például a népességszám csökkenését, az idősek létszámának drámai megugrását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a bevándorlás – a feltételezések szerint – fékezheti a népesség öregedésének folyamatát. A háztartásszerkezet változásait érintve kifejtette, hogy – csakúgy, mint az EU-ban – Magyarországon is egyre nő az egyszemélyes háztartások aránya, a gyermekeseké pedig csökken. A Tárki és az UniCredit Bank 2008-as Európai társadalmi jelentésének egyik újdonsága, hogy az EU országainak lakosságát mint egységes társadalmat mutatja be. A demográfiai folyamatokon túl tárgyalja többi közt a munkaerőpiac helyzetét, a jövedelmek eloszlását és a lakáskörülményeket is.
(MTI)
