Élelmiszerár-robbanás: 75 millióval nő az éhezők száma?

Az élelmiszerár-robbanás miatt világszerte 75 millióval nőhet az éhezők száma, ahelyett, hogy az ENSZ által elfogadott célok szerint 2010-re a felére csökkenne, pedig a cél megfelelő technológiával, a szükséges források megteremtésével elérhető lenne az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) álláspontja szerint.

Pócza Ildikó, a FAO Budapesten működő európai és közép-ázsiai régiós központjának munkatársa Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Karának 50. jubileumi Georgikon Napok rendezvényén csütörtökön elmondta: Európában egyelőre 10 százalékos volt átlagosan az árnövekedés mértéke, de másutt a 40 százalékot is meghaladta, ez a tendencia pedig az uniót is elérheti. Nagy dilemma, hogy az éhezők számának csökkentése, az üzlet vagy a kereskedelem érdeke a fontosabb, mert az még önmagában kevés, hogy a világ mezőgazdasága már most is képes lenne az éhezők számának csökkentésére – fogalmazott a FAO munkatársa.

Popp József, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató helyettese a magas élelmiszerárak okai közül kiemelte a szállítási költségeket és a spekulatív tőke hatását. Az agráriumban egyszerre van túltermelés és hiány, csakhogy a Föld egyes régióiban egyenlőtlenül jelentkezik a többlet és a kereslet, egyre növekvő az élelmiszerigény például Indiában és Kínában – tette hozzá. A kutató az ökológiai, természetvédelmi tényezőkre is kitért, megemlíteve, hogy az ipar a világ vízfelhasználásának 20 százalékára tart igényt, de ebből nagyobb arányban tud a GDP emelkedéséhez hozzájárulni, mint a 70 százalékot felhasználó agrárium. Ez pedig versenyt is gerjeszt, amiben a mezőgazdaság maradhat alul.

A stagnáló hozamok ugyancsak hátrányosan érintik a világ élelmiszeriparát, ezért szerinte el kell gondolkodni, hogy a génkezelt növényekkel kapcsolatban milyen állásfoglalást alakítson ki Európa. Az Egyesült Államokban ugyanis elfogadott az ilyen agrártermékek termelése, ami előbb-utóbb Európa lemaradását jelenti, mert a GMO-növények nagyobb hozamot biztosítanak és kevésbé hajlamosak a betegségekre. Popp József szerint az Európai Unió közös agrárpolitikájának reformjára is szükség van, de az éves szinten a 27 tagállamban felhasznált 53 milliárd eurós összeg valószínűleg nem fog növekedni. Az egyes tagállamok érdekeit nehéz összeegyezetni, emiatt várható, hogy az erre a célra fordítható összegek inkább csökkenek – foglalta össze a kutató.

(MTI)