Az orosz államfő rámutatott, hogy a központ megteremtése elősegítené az ország egész pénzügyi struktúrájának korszerűsítését, és elősegítené, hogy az állam újabb pénzügyi forrásokhoz jusson kül- és belföldről egyaránt, továbbá hozzájárulna a FÁK-államok gazdasági integrációjának elmélyítéséhez. Megköveteli emellett a cégvezetési tevékenység tökéletesítését, a tulajdon jogvédelmének erősítését, a lakosság pénzügyi ismereteinek növelését, de a megfelelő közlekedési és informatikai infrastruktúra megteremtését, valamint a vízumügyek és a vámeljárások egyszerűsítését is.
Medvegyev kiállt amellett, hogy a külföldi értékpapírok közvetlenül foroghassanak a tőzsdei kereskedelemben, s kilátásba helyezte: már idén és jövőre egész törvénycsomagot fogadnak el a pénzügyi piacok korszerűsítésére és eszköztáruk bővítésére. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a nyílt tőkepiac nem kevés kockázattal jár, s a pénzeszközök kiegyensúlyozatlan ki-, illetve beáramlása növelheti az inflációs kockázatot, de problémákat okozhat a bankok likviditásában is. Hangsúlyozta azt is, hogy a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsíteni kell a műveletekhez való hozzáférést, az engedélyezési és egyéb folyamatokat, továbbá hogy a versenyképesség érdekében megfelelő adószabályokat kell életbe léptetni.
Medvegyev kijelentette, hogy a kormánynak a lehető legrövidebb időn belül el kell fogadnia a nemzetközi pénzügyi központ létrehozására kidolgozott stratégiát. Az előkészítő munka egyik fontos területének nevezte a piac védelmének kidolgozását a bennfenteskiszivárogtatások és az ármanipulációk ellen.
A (mélyponton lévő) orosz értékpapírpiac jelenlegi helyzete átmeneti jellegű, s nem felel meg a gazdaság tényleges állapotának. Az orosz piac továbbra is vonzó marad a befektetések számára, és a komoly befektetők ezt értik is, hiszen az orosz gazdaság az utóbbi hat évben makroszinten stabil, és a GDP gyors ütemben nő: tavaly a növekedés 8 százalék volt, s várhatóan hasonló lesz az idén is – hangsúlyozta az elnök.
(mti)
