Az alakuló ülés után az igazgatótanács és a magyar kormány megegyezik az uniós hivatal helyéről, majd elkezdődik a munkatársak toborzása, amely akár több hónapot is igénybe vehet. Pálinkás József korábban az MTI-nek elmondta: az EITI koordináló szerepet tölt majd be, az európai egyetemeken, kutatóintézetekben meglévő infrastruktúra alapján indítja el projektjeit. Az lesz a feladata, hogy megszervezze, az adott kutatás-fejlesztés egy-egy részét mely intézmény végzi el.
Mint az MTA-elnök kifejtette, az EITI értéket jelent Magyarországnak, hiszen amikor az intézetet emlegetik, egyben Budapest is szóba kerül. Az intézmény másfelől beköti Magyarországot a nemzetközi tudományos hálózatba, amely nélkül ma világszínvonalú kutatásokat, fejlesztéseket nehéz elképzelni.
„Úgy kell elképzelni e kutatási hálózatokban való részvételt, ahogy a világhálót, amely nélkül napjainkban elképzelhetetlen az élet. A kutatók mindennapi munkájának pedig a tudományos hálózat léte a feltétele, a kutatás már elég régóta hálózatként működik” – mondta az MTA elnöke. Az EITI egy olyan hálózat központja lesz, amely révén Magyarország újabb erős szállal kapcsolódik be a nemzetközi kutatás-fejlesztés vérkeringésébe. Pálinkás József reményei szerint az akadémiai kutatóintézetek is részt vesznek majd az EITI projektjeiben.
Az EITI első projektjei a klímaváltozással és a megújuló energiaforrásokkal foglalkoznak, de az intézet prioritásai közé tartozik majd a környezetvédelemmel kapcsolatos technológiák kutatása is.
(mti)
