Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Reinhard Olt A kis óriások cukorkái című, innsbrucki keltezésű cikkében foglalkozik az osztrák választási kampánnyal. Molterer – akit a háta mögött „Vili atyának” hívnak – 15 éve tevékenykedik az osztrák politika élvonalában, miközben szocialista ellenfelét, Werner Faymannt – aki részt vett Alfred Gusenbauer kancellár tekintélyének lerombolásában – Bécsen kívül senki sem ismerte. Ennek ellenére az SPÖ-jelölt Faymann – hála két bulvárlap, valamint a közszolgálati televízió támogatásának – már vezet a közvélemény-kutatásokban.
Az ÖVP gyengülését jövendölik a nemzetgyűlési választásokon is. Ennek egyik oka Fritz Dinkhauser – az egykori munkáskamarai elnök, a tartomány határain kívül is ismert néppárti lázadó –, aki júniusban Tirolban a semmiből 18 százalékot kapott. De „Fritz listájának” – ahogyan alakulatát a szavazócédulán hívják – sokkal nehezebb a helyzete, mint nyáron. Hiszen most Tirolban sokan megfizetnek neki, amiért otthagyta a tartományt. Dinkhausernek nem könnyű hiányzó pártstruktúrák nélkül országos kampányt folytatni, ráadásul jóval nehezebb a kisebb alakulatoknak megjelenni a médiában. Ennek ellenére reméli: négy-hat százalékot így is megkaphat, s azokban bízik, akik totális újrakezdésben gondolkodnak.
Abban reménykedik, hogy „harmadik erőként szükség lesz rájuk egy koalícióban”. Ekkora támogatottságban és hasonló szerepben gondolkodik a baloldali Liberális Fórum (LiF) is. Heide Schmidt szintén nagyon szeretne kormányozni, de sem a Szabadságpártot (FPÖ), sem a Jörg Haider-féle, Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) nevű alakulatot nem akarja hatalomra juttatni. Schmidt a karrierjét az FPÖ-ben kezdte, miután 1993-ban az akkori elnökkel, Jörg Haiderrel való konfliktusát követően megalapította a LiF-et.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Péter Bognár Magyarország: hanyatlik a forint című cikkében elemzi a magyar belpolitikai problémák várható gazdasági következményeit. A magyar forint gyengélkedik. Miközben az elmúlt hónapokban időnként 230 forintnál kevesebbet kellett fizetni egy euróért, ma már az árfolyam meghaladja a 240 forintot. Szakértők az értékvesztés okát egyrészt a dollár értéknövekedésében, másrészt a rossz gazdaságpolitikai kilátásokban vélik megtalálni, valamint a bizonytalan belpolitikai helyzetben.
Abból indulnak ki: a forint tovább fog gyengülni, és az év végére elérheti a 245 forintot is az euró árfolyama. A további értékvesztés okát abban látják, hogy nem várható a magas jegybanki alapkamat (8,5 százalék) csökkentése. A forint gyengülése a negatív gazdaságpolitikai tendenciákra vezethető vissza – vélekedik Mariann Trippon, a CIB Bank vezető elemzője. Ennek egyik oka, hogy a dinamikus magyar gazdasági növekedés motorja lebénulóban van, ami a nagy európai gazdaságok növekedési problémáival áll összefüggésben.
