Posztkommunista titkosszolgálati hálózat kezében az ország

Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány nevében köszöntötte az ötödik alkalommal megrendezett kötcsei Polgári Piknik résztvevőit. Megnyitójában elmondta, idei találkozójukon az előadók arra a kérdésre próbálnak választ találni, hogy "hol a hatalom" Magyarországon. A nyitóbeszéd után Pokol Béla politológus tartott előadást, majd a rendezvény Navracsics Tibor, Lányi András, Czakó Gábor és Fodor István kerekasztal-beszélgetésével folytatódott.• Orbán Viktor is beszédet mond az ötödik polgári pikniken

Polgári Pikniket tart a Fidesz a hétvégén Mint a rendezvény házigazdája fogalmazott, a jelenlegi helyzetben meg kell határozni, kinek mi a dolga, hogy véget érjen a kormányzati ámokfutás, és Magyarország újra magára találjon. Szerinte ez azért aktuális kérdés, mert a polgári oldal szereplői – újságírók, képviselők, értelmiségiek, gazdasági szakemberek – sok esetben egymás dolgát akarják elvégezni. Ezért most már feltétlenül tisztázni kell, kinek mi a dolga – zárta bevezetőjét Balog Zoltán, majd átadta a szót Pokol Béla politológusnak – tájékoztatott a Fidesz honlapja.

Pokol Béla „Parlamenti képviselők az elitek harcai között, és az istentett 'civil társadalom' " címmel tartott előadásában az egyes politikai táborok elitjeinek versengéséről, a tömegdemokrácia képviselőinek alapvető dilemmáiról és a hagyományos politikai pártokon belüli politikusi szocializáció és politikai akaratképzés megváltozásáról beszélt.

Az utána felszólaló Navracsics Tibor frakcióvezető kifejezte meggyőződését, hogy ma Magyarországon sem a politikai, sem a gazdasági elit nem tudja érvényesíteni érdekeit, mert erre kizárólag egy posztkommunista titkosszolgálati hálózatnak van lehetősége, mégpedig a „politikába, a gazdaságba és a médiába küldött részén keresztül". Módszere pedig az, hogy megpróbálja összeugrasztani a társadalom különböző csoportjait – tette hozzá a frakcióvezető. Elmondta: Magyarországon nem érvényesül a politika racionalitása, hiszen olyan miniszterelnökünk van, aki már két éve megbukott, és távoznia kellett volna, a kormányzó párt pedig teljesen felélte bázisát.

Lányi András politológus figyelmeztette a résztvevőket, hogy a demokrácia nem csupán a többség uralma, hanem hatalommegosztás is. Ez ma Magyarországon különösen aktuális, mert a civil mozgalmak gyengék, és rövid fellángolás után hamar eltűnnek – fogalmazott. Lányi érvelt a részvételi demokrácia, a civilek jobb bevonása mellett; mint mondta, ez tágítja a demokráciát.

Czakó Gábor író – visszautalva Navracsics Tibor szavaira – azon véleményének adott hangot, hogy a rendszerváltozás azért nem történhetett meg Magyarországon, mert a posztkommunista hálózatot nem sikerült felszámolni. Mint arra rámutatott, a hálózat nem csak meggazdagodott üzletemberekből, hanem „kicsi alkeszekből" is áll, akik az „egész társadalmat behálózzák". Czakó kritikájából kijutott a médiának is. Szerinte a médiaelit nem is elit, hanem egy „túlnyomórészt multinacionális tulajdonban lévő rohamosztag", amely a magyar társadalomba olyan alacsony színvonalat akar bevinni, amiben már nem működik sem a demokrácia, sem a civil szféra.