Simor András szerint ezért minél előbb el kellene fogadni a közpénzügyi törvényt. Úgy fogalmazott: „le kéne porolni a parlament előtt fekvő közpénzügyi törvényjavaslatot, és azt minél előbb el kellene fogadnia a parlamentnek”. Véleménye szerint a közpénzügyi törvényjavaslatban szereplő módosítások a jövőben hosszú távon biztosítanák a fegyelmezett költségvetési gazdálkodást, amely tovább erősítené a bizalmat az ország iránt a külföldi befektetők körében.
Simor András szerint a világméretekben is kibontakozó jelzálogpiaci válságnak csak közvetett hatásai vannak Magyarországon, a magyar bankrendszer stabil. A jelzálogpiaci válság azonban kétségtelenül megdrágítja a hitelintézetek forrásainak költségét, amely áttételesen a magyar bankok számára azzal jár, hogy a hitelintézetek is megemelik hiteleik kamatait, azaz drágul a hitelezés.
A jegybankelnök szerint a bankrendszer átláthatóságát azonban növelni kellene, ennek érdekében be kellene vezetni a teljes listás lakossági hitelnyilvántartást, azaz közismertebb nevén a pozitív adóslistát. Ez végső soron könnyebbé tenné a bankok működését, olcsóbbá tenné hosszabb távon a hitelezést. Ebben a listában, ha az érintett hitelfelvevők hozzájárulnának, a bankrendszer jó adósai szerepelnének.
A műsorban Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke aláhúzta: a magyar bankok pozíciói erősek, tőkehelyzetük stabil, és a jegybank féléves adatai is azt bizonyítják, hogy a bankrendszer meghatározó tagjai nyereségesek voltak. A bankrendszer megfelelően tudja kezelni kockázatait. Sőt a szakember szerint ha a maihoz képest háromszor olyan rossz lenne a lakosságnak nyújtott lakáshitel-portfólió, mint amivel a bankok jelenleg rendelkeznek, a pénzintézetek még mindig nyereségesek maradnának. Ezt a bankszövetség elnöke egy közelmúltban végzett felmérés alapján mondta.
Simor András a jelzálogpiaci válság kapcsán megjegyezte: „a sebek felszakadásán már túl vagyunk, látjuk a veszteségeket”. Szavai szerint az ingatlanpiaci válság egyesült államokbeli kibontakozásához nagyban hozzájárult az, hogy a korábbi években egyfajta ingatlanpiaci buborék alakult ki, az ingatlanok túlértékeltek voltak az Egyesült Államokban.
Felcsuti Péter ehhez hozzátette: Magyarország számára kedvező az, hogy nincs túlértékelve a magyar ingatlanpiac, a lakáshiteleket felvevők döntő többsége jól fizet, a bankok megfelelően kezelik ezt a hitelportfóliót.
(mti)
