Újraavatják a ceglédi Kossuth-szobrot

Ismét helyére illesztik az eredetileg 1902-ben készült ceglédi Kossuth-szobrot, miután felújítás miatt egy ideje nem láthatják a Szabadság téren járók, a szoboravatásra háromnapos ünnepség keretében szombaton kerül sor – közölte a Kossuth Múzeum igazgatója szerdán.

Reznák Erzsébet elmondta: Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottság elnökeként 1848. szeptember 24-én tartotta meg első híres toborzó beszédét Cegléden, ahol gyújtó hangú szónoklata után háromezren csatlakoztak mint népfölkelők a honvédsereghez. Ennek a napnak az emlékére emelték 1902-ben Horvai János alkotását. (A szobor másolata 1928-tól New Yorkban is megtekinthető egy köztéren.) Az idők során a szobor megrongálódott, ezért most az önkormányzat költségén Szórádi Zsigmond szobrász hozta helyre, a két mellékalakkal együtt – tette hozzá.

A Kossuth Múzeum az ünnepség alkalmából pályázatot hirdetett olyan fotókra, amelyek a hazai köztéri Kossuth-szobrokat ábrázolják. 270 fotó érkezett, amelyek közül 30-at láthat mostantól a közönség.

Magyarországon 170 köztéri Kossuth-szobrot tartanak számon, és a világon magyart ábrázoló szobrok közül Kossuth alakját formálták meg a legtöbb helyen. A fotók mellett hat eredeti Kossuth-szobor is látható. Közöttük a Kossuth-díjat ábrázoló mű is, amely Kalmár Katalin alkotása, és amelyet 2000 óta adományozzák az arra érdemesnek találtaknak. Ezt megelőzően az 1948-ban alapított Kossuth-díjhoz egy jelvényt adományoztak.

A ceglédi Kossuth Múzeum gazdag anyagában Kossuth Lajos személyes használati tárgyai is szerepelnek, így például bútorai, cipője és egy kabátja is közéjük tartozik – hívta fel a figyelmet Reznák Erzsébet.

(MTI)