Az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó francia elnök, Nicolas Sarkozy valamennyi uniós tagország vezetőjének nevében hétfőn kijelentette: „a 27 uniós tagállam kormányai egységesek, szolidárisak és eltökéltek” a pénzügyi válságban, és „valamennyien kinyilvánítják, hogy megteszik a szükséges lépéseket a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében”.
Óriási veszteség a londoni és a New York-i tőzsdén
Minden idők legnagyobb pontveszteségével indította a hetet a Londoni Értéktőzsde (LSE), ahol elsősorban a bankok szenvedték meg a hét végén is sorjázó rossz híreket és azt, hogy a pénzügyminiszter feszülten várt hétfői, alsóházi beszédében sem ígért egyelőre konkrét lépéseket a bankszektor megsegítésére. Az irányadó európai értékpiac fő árfolyammutatója, az FTSE–100-as hétfőn 7,85 százalékos, 391,06 pontos zuhanással 4589,19 ponton zárt. Ez rekord napi pontveszteség, és az 1987-es krach óta a legnagyobb százalékos veszteség. Hétfőn, a New York-i részvénykereskedés félidejénél – közép-európai idő szerint 19 óra körül –, az általános bizonytalanság közepette, erős veszteségen álltak a vezető amerikai tőzsdemutatók: a technológiai piac Nasdaq Composite indexe ekkor 123,75 pontos, 6,19 százalékos, a Dow Jones ipari mutató 547,85 pontos, 5,08 százalékos veszteségnél járt.
Veres: Van elég forrás a betétbiztosítási alapban
Veres János magyar pénzügyminiszter jelezte: a magyar kormány kedden az Ecofin-ülésen is egységes európai álláspont megfogalmazására tesz javaslatot, és azt is szorgalmazza, hogy az Európai Tanács ülésén is legyen napirenden az európai pénzpiaci rendszer összehangolt védelme. Veres hangsúlyozta: Magyarországon a kialakult helyzetben a betétesek betéteinek biztonsága garantált, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) megfelelő forrásokkal rendelkezik, több mint 60 milliárd forint áll rendelkezésre ebben az alapban. „Magyarországon minden intézkedés, minden szervezeti és forrásfeltétel adott ahhoz, hogy a magyar betétesek befektetéseiket biztonságban tudhassák” – szögezte le Veres.
Nem várható kamatcsökkentés
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a vállalkozások oldaláról a hitelpiacon most nem a kamatok szintje a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a kereskedelmi bankok a nemzetközi piacon növekvő bizalmatlanság miatt Magyarországon is visszafogják hitelezési tevékenységüket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentése sem növelné a kereskedelmi bankok hitelezési kedvét – vélte. A jegybanki alapkamat csökkentésével óvatosan kell bánni, a globális bizonytalanság időszakában nem csupán a makrogazdasági előrejelzéseknek kell irányítaniuk a monetáris politikát – mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója az MTI-nek, aki szerint a jegybank egyelőre kivár majd a kamatcsökkentéssel, s csak akkor kezdi meg a lazítást, ha „a piacok valamivel nyugodtabb állapotba kerülnek”.
Brit és svéd garancia a bankbetétekre
Hétfőn a brit és a svéd kormányzat is jelezte, hogy garanciákat biztosítana banki betétekre: Londonban csak ígéret hangzott el, és a pénzügyminisztérium magas rangú illetékese azt nyilatkozta, hogy azonnali intézkedéseket nem fontolgatnak, még tisztázzák, milyen megoldással rukkolt ki a német kormány, amely a betétesek pénzére tett garanciavállalás mellett egy az egész bankszektort érintő tervet is dédelget. Komoly nyomás nehezedik a brit kormányra annak érdekében is, hogy az ír, de főleg a hét végén meghozott német kormánydöntéshez hasonlóan szintén vállaljon teljes körű visszafizetési garanciát a lakossági bankszámlákra. A brit kormány a korábbi 35 ezer fontról épp most emelte 50 ezer fontra (15 millió forintra) a garantált bankbetétek összegét, de az ír és a német példához hasonló teljes garanciavállalásra egyelőre nem hangzottak el hivatalos utalások. A cseh kormány nem tervezi, hogy Németországhoz vagy Dániához hasonlóan bármiféle többletgaranciát vállaljon a bankbetétekért, erősítette meg hétfőn a prágai pénzügyminisztérium. – Sem a nemzetközi pénzügyi válság, sem a korona erősödése miatt nincs erre szükség – tolmácsolta a tárca álláspontját újságírók érdeklődésére Ondrej Jakub szóvivő. Csehországban a bankbetéteket 2001 óta 25 ezer eurónak megfelelő értékig szavatolja az állam.
Leértékelések az USA-ban
Az Egyesült Államokban már a nagy leértékelések sem vonzzák a vásárlókat, jóllehet a pénzügyi válság terjedésével sok üzletlánc megnyomta a pánikgombot, és nagy árengedményekkel igyekszik javítani az eladásokon, állapította meg a hétfői The Wall Street Journal. „A leértékelésekkel nehezen lehet rávenni az óvatos vásárlókat, hogy megnyissák pénztárcáikat”, írta a vezető amerikai gazdasági napilap, amely szerint a legtöbb kiskereskedelmi áruházlánc jelentős forgalomcsökkenést szenvedett el szeptemberben.
Gazdasági visszaesést jósol a PC
A nemzetközi hitelpiaci válság miatt jelentősen drágulhatnak a jövőben a lakossági és vállalati hitelek Magyarországon, a GDP növekedése pedig akár 1 százalékponttal is alacsonyabb lehet a vártnál – olvasható a Political Capital hétfőn az MTI-hez eljuttatott elemzésében. A kutatók szerint a bankrendszer iránti csökkenő bizalom okozta pénzintézeti költségemelkedés nagy részét a bankok átháríthatják ügyfeleikre, ami a lakossági és vállalati kölcsönök kamatának emelkedését jelentheti.
(MTI)
