Fekete hétfő a tőzsdéken + Képek

A nemzetközi pénzügyi válság határozta meg hétfőn is pénz- és tőkepiacok mozgását, az európai uniós tagállamok együttes fellépése – legalábbis abban a formában, ahogy ez megtörtént – egyelőre nem volt képes megfordítani a negatív hangulatot. Ez hatott Budapesten is, ahol a Budapesti Értéktőzsde indexe több mint 5 százalékkal csökkent, és a nemzetközi hatásokra leginkább érzékeny OTP árfolyama 10 százaléknál is többet esett. Európában hasonló módon különösen a bankpapírok zuhantak. Magyarországon a GDP növekedése pedig akár 1 százalékponttal is alacsonyabb lehet a vártnál – áll a Political Capital elemzésében. • 250 forint fölött az euró

Nem várható kamatcsökkentés

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a vállalkozások oldaláról a hitelpiacon most nem a kamatok szintje a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a kereskedelmi bankok a nemzetközi piacon növekvő bizalmatlanság miatt Magyarországon is visszafogják hitelezési tevékenységüket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentése sem növelné a kereskedelmi bankok hitelezési kedvét – vélte. A jegybanki alapkamat csökkentésével óvatosan kell bánni, a globális bizonytalanság időszakában nem csupán a makrogazdasági előrejelzéseknek kell irányítaniuk a monetáris politikát – mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója az MTI-nek, aki szerint a jegybank egyelőre kivár majd a kamatcsökkentéssel, s csak akkor kezdi meg a lazítást, ha „a piacok valamivel nyugodtabb állapotba kerülnek”.

Brit és svéd garancia a bankbetétekre

Hétfőn a brit és a svéd kormányzat is jelezte, hogy garanciákat biztosítana banki betétekre: Londonban csak ígéret hangzott el, és a pénzügyminisztérium magas rangú illetékese azt nyilatkozta, hogy azonnali intézkedéseket nem fontolgatnak, még tisztázzák, milyen megoldással rukkolt ki a német kormány, amely a betétesek pénzére tett garanciavállalás mellett egy az egész bankszektort érintő tervet is dédelget. Komoly nyomás nehezedik a brit kormányra annak érdekében is, hogy az ír, de főleg a hét végén meghozott német kormánydöntéshez hasonlóan szintén vállaljon teljes körű visszafizetési garanciát a lakossági bankszámlákra. A brit kormány a korábbi 35 ezer fontról épp most emelte 50 ezer fontra (15 millió forintra) a garantált bankbetétek összegét, de az ír és a német példához hasonló teljes garanciavállalásra egyelőre nem hangzottak el hivatalos utalások. A cseh kormány nem tervezi, hogy Németországhoz vagy Dániához hasonlóan bármiféle többletgaranciát vállaljon a bankbetétekért, erősítette meg hétfőn a prágai pénzügyminisztérium. – Sem a nemzetközi pénzügyi válság, sem a korona erősödése miatt nincs erre szükség – tolmácsolta a tárca álláspontját újságírók érdeklődésére Ondrej Jakub szóvivő. Csehországban a bankbetéteket 2001 óta 25 ezer eurónak megfelelő értékig szavatolja az állam.

Leértékelések az USA-ban

Az Egyesült Államokban már a nagy leértékelések sem vonzzák a vásárlókat, jóllehet a pénzügyi válság terjedésével sok üzletlánc megnyomta a pánikgombot, és nagy árengedményekkel igyekszik javítani az eladásokon, állapította meg a hétfői The Wall Street Journal. „A leértékelésekkel nehezen lehet rávenni az óvatos vásárlókat, hogy megnyissák pénztárcáikat”, írta a vezető amerikai gazdasági napilap, amely szerint a legtöbb kiskereskedelmi áruházlánc jelentős forgalomcsökkenést szenvedett el szeptemberben.

Fotók: Reuters

Gazdasági visszaesést jósol a PC

A nemzetközi hitelpiaci válság miatt jelentősen drágulhatnak a jövőben a lakossági és vállalati hitelek Magyarországon, a GDP növekedése pedig akár 1 százalékponttal is alacsonyabb lehet a vártnál – olvasható a Political Capital hétfőn az MTI-hez eljuttatott elemzésében. A kutatók szerint a bankrendszer iránti csökkenő bizalom okozta pénzintézeti költségemelkedés nagy részét a bankok átháríthatják ügyfeleikre, ami a lakossági és vállalati kölcsönök kamatának emelkedését jelentheti.

(MTI)