KSH: tovább nőtt a kormányzati szektor hiánya

A kormányzati szektor második negyedévi hiánya 140,3 milliárd forint volt, a GDP 2,1 százaléka, az államháztartás nettó finanszírozási igénye pedig a 2008 második negyedévével végződő elmúlt egy évben a GDP 3,5 százalékát érte el, 927 milliárd forintot tett ki – közölte a KSH, illetve az MNB.

MNO
2008. 10. 01. 8:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormányzati szektor II. negyedévi hiánya 140,3 milliárd forint volt, a GDP 2,1 százaléka – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán az előzetes adatok alapján. A második negyedévi hiány az egy évvel korábbinál 25,8 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,3 százalékponttal magasabb. Az év második három hónapjában a kormányzati szektor bevételei 3026,9 milliárd, kiadásai 3167,2 milliárd forintot tettek ki. Az idei év első féléves hiánya a GDP 2,2 százalékát kitevő, 300,2 milliárd forint volt, ami 256,3 milliárd forinttal, GDP-arányosan pedig 2,2 százalékponttal alacsonyabb a 2007 azonos időszakinál. A hiány csökkenése elsősorban a bevételek dinamikus növekedésére vezethető vissza – fűzi hozzá a hivatal.

Elmaradás

A bevételeknek a 2007 második negyedévi adatokhoz mért 9,2 százalékos emelkedése elmaradt a 2007. évi átlagos 12,6 százalékos bevételnövekedéstől. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 13,2 százalékkal nőttek a jövedelemadók, míg a termelési és importadók 8,6 százalékos és a társadalombiztosítási hozzájárulások 6,6 százalékos növekedési üteme elmaradt az átlagostól. A KSH ugyanakkor kiemelte az áfabevételek jelentős, 10,4 százalékos emelkedését. A kiadásoknál 2008 második negyedévében 10,5 százalékos növekedés figyelhető meg az előző év azonos időszakához képest. A kiadások emelkedése elsősorban a pénzbeni társadalmi juttatások, 11,2 százalékos és a munkavállalói jövedelmek 11,1 százalékos erőteljes növekedéséből fakad. A folyó termelő felhasználás – dologi kiadások – ugyanakkor csupán kismértékben, 0,4 százalékkal növekedtek. Az idén az első fél évben a kormányzati szektor bevétele 5942,9 milliárd forint, kiadása 6243,1 milliárd forint, hiánya 300,2 milliárd forint volt. A bevételek a 2007 első féléves adatokhoz képest 9,2 százalékkal nőttek, ami elsősorban a jövedelemadó-bevétel 13 százalékos növekedésének tudható be. A kiadások 4,2 százalékkal emelkedtek 2008 első fél évében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kiadások közül elsősorban a pénzbeni társadalmi juttatások 9,9 százalékos, a munkavállalói jövedelmek 6,3 százalékos és a folyó termelő felhasználás 5,5 százalékos növekedését emelte ki a KSH.

A kormányzati szektor „maastrichti” hiánya 2007-ben a nemzeti számlák II. előzetes adatai alapján 1260,8 milliárd forint volt, a GDP 5,0 százaléka. Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA95) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az Eurostatnak. (Az ESA és az EDP módszertana a swapügyletek elszámolásában eltér egymástól, az ESA a swapügyletekből származó kamatfizetéseket pénzügyi tranzakcióként, az EDP-jelentés tulajdonosi jövedelemként számolja el.) A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján 2007 végén 16 729,3 milliárd forint volt, mely a GDP 66 százalékának felel meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a KSH kedden közölte: a külkereskedelmi áruforgalom elszámolásában új módszert alkalmazott a második negyedéves folyó fizetési mérleg számításától, és ennek megfelelően korrigálta az első negyedéves adatot is, illetve 2004-ig visszamenőleg valamennyit. A folyó fizetési mérleg idei első negyedévi korrigált hiánya 1,647 milliárd euró, szemben a korábbi módszer szerint közölt 1,16 milliárd eurós deficittel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.