Az 1176 fős mintára épülő felmérés mutatói szerint a legkevesebb bizalmat a háromszoros exkormányfő, a jelenlegi kormány koalíciós partnere, a Néppárt–HZDS élén álló Vladimír Meciar „szenvedi”, akiről a megkérdezettek 39,2 százaléka ezt gondolja, egyszersmind úgy ítéli meg, hogy a legtöbb kárt is ő okozza. Meciart a kormány másik koalíciós ereje, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) élén álló Ján Slota követi 35,7 százalékkal. Mögötte 35,2 százalékkal a Fico előtt két cikluson át kormányzó Mikulás Dzurinda, az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) elnöke áll 35,2 százalékkal.
Robert Fico miniszterelnök, a Smer–SD (Irány-Szociáldemokrácia) elnöke 17,8 százalékkal az ötödik a népszerűtlenség létráján. Ficót az ellenzéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke – a sorban a 4. helyen álló –, Csáky Pál 17,9 százalékkal „előzi meg”, egyik helyettese, Duray Miklós pedig 6,9 százalékkal a kilencedik. A magyar párt volt elnöke, Bugár Béla 2,7 százalékkal a 16. helyen áll. A megkérdezettek 5,6 százaléka egyik politikust sem találja bizalomra érdemesnek.
A politikusok népszerűségét, következésképpen „hasznosságát” is mérő felmérés szerint Robert Fico 46,3 százalékos népszerűségi-hasznossági indexet jegyez. Utána Ivan Gasparovic államfő következik 34,4 százalékkal, majd Iveta Radicová (SDKÚ), az ellenzék közös államfőjelöltje áll 19 százalékponttal. A legnépszerűbb és leghasznosabb magyar 7,1 százalékkal Bugár Béla. Utódja, Csáky Pál 3,2 százalékkal a tizennegyedik.
Idevágó, figyelmet érdemlő összehasonlítást közölt a minap az egyetlen szlovákiai magyar napilap, az Új Szó, amely szerint a szlovákiai közvélemény-kutató ügynökségek „összevissza mérnek”. A pártok támogatottságát vizsgáló felmérések 6 százalékos eltéréseket is mutatnak, attól függően, hogy azokat melyik ügynökég produkálta. Robert Fico pártja és Fico személyének népszerűsége ugyanakkor minden ügynökségnél tartósan az 50 százalékhoz közeli értékhatárt ostromolja.
Öllős László szlovákiai magyar politikai elemző szerint az eredményeket több tényező is befolyásolhatja. Ilyen tényező lehet a mintafelvétel jellege, a kérdezőbiztosok kiválasztása, azok „politikai orientációja befolyásolhatja, hogy kiket kérdeznek”. Ők általában azon ismerőseik köréből választanak alanyt, akiknek hasonló a politikai meggyőződésük, de „az sem kizárható, hogy egyik-másik ügynökség valamilyen irányban elkötelezett” – mondta Öllős, a Fórum Kisebbségkutató Intézet vezetője.
(MTI)
Jó hír: megszűnhetnek a dugók az M7-esen
