A villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről pénteken a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szerint 2008. december 31-ig meg kell szüntetni a Magyar Villamos Művek (MVM), valamint az erőműtársaságok – a Budapesti Erőmű, a Dunamenti Erőmű, a Mátrai Erőmű, a Tiszai Erőmű, a Csepeli Erőmű, a Paksi Atomerőmű és a Pécsi Erőmű – között korábban létrejött hosszú távú villamosenergia- és kapacitáslekötési megállapodásokat. A törvényjavaslat szerint az MVM-mel szerződött társaságoknak vissza kell fizetniük a szerződésből származó tiltott állami támogatást, amit csökkenthetnek a meg nem térülő beruházásaik összegével. Ez utóbbi az átállási költség, amit a kompenzációs időszakra – 2009. január 1-je és a szerződés lejárta közötti időszakra – számítanak. Az összegeket a Magyar Energiahivatal számolja ki, és erről 2009. március 5-ig határoz.
A törvényt azért kell megalkotni – olvasható az indoklásban –, mert az Európai Bizottság 2008. június 4-én meghozott határozata előírja a fenti szerződések a megszüntetését, és a tiltott állami támogatások visszafizetését. A Magyar Energiahivatalnak (MEH) erőművenként külön kell kiszámítania a támogatás összegét, ami Magyarország európai uniós csatlakozása, 2004. május elseje óta a szerződés megszűnéséig tartó időszak tényleges bevétele és a feltételezett piaci ár különbözete, csökkentve az adókkal, de növelve a kamatos kamatokkal. Ezt az összeget csökkenti, ha az adott erőműnek még meg nem térült beruházása van. A tiltott állami támogatás és az átállási költség kiszámításának módszertanát az Európai Bizottság határozata tartalmazza, és a végeredményt a magyar félnek jóvá kell hagyatnia a bizottsággal. Az állami támogatás és az átállási költség számításának részletes módszertanát külön kormányhatározat szabja meg.
A törvényjavaslat indoklása foglalkozik az Alkotmánybíróság korábbi határozataival, amelyekben a szerződési szabadság elvének sérelme merült fel. Az indoklás kiemeli, hogy az AB szerint a szerződési szabadság a piacgazdaság lényegi eleme, önálló alkotmányos jog, de nem alapvető jog. Ugyanakkor az Alkotmányból levezetett szerződési szabadság korlátozása nem alkotmánysértő, ha a korlátozásnak ésszerű indoka van. Az indoklás hivatkozik arra is, hogy „összgazdasági, továbbá nemzetgazdasági szempontok a szerződési szabadság közérdekű korlátozását esetenként szükségessé teszik”.
(MTI)
