Az MTI birtokába került dokumentum szerint a kormány a következő két évben több mint 1000 milliárd forintos forrásbővítést tenne lehetővé a gazdaságban. A kabinet korábban 800 milliárd forint hatású támogató csomagot dolgozott ki a mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára, hogy csökkentse a hitelforrások szűküléséből és az exportpiacok zsugorodásából várható működési zavarokat és növekedéscsökkenést. Most ezt bővítenék. Az 1000 milliárdos csomag elemei: az Új Magyarország fejlesztési terv forrásainak átcsoportosítása gazdaságfejlesztésre és munkahelymegtartásra; a pályázati feltételek enyhítése és új támogatási konstrukciók kidolgozása a vissza nem térítendő források felhasználására; a visszatérítendő források bővítése; piacbővítő és munkahelymegtartó lépések; a versenyképesség érdekében egyszerűsödő foglalkoztatási és uniós pályázati adminisztráció és állami késedelmi kamat bevezetése. A dokumentum szerint a kormány javaslatot tesz a foglalkoztatást terhelő adó- és járulékterhek csökkentésére, valamint korrupcióellenes intézkedésekre is.
Elhúzódó recesszióra számít a kormány
A vitaindítóban rögzítik, hogy Magyarország a nemzetközi pénzügyi válság keltette kedvezőtlen hatásokra reagálva, egyes esetekben azok elé menve gyorsan és határozottan lépett az ország fizetőképességének megőrzése érdekében a forint elleni spekuláció ellehetetlenítéséért. Az anyag szerint az IMF-fel, a Világbankkal és az Európai Bizottsággal megkötött, összesen 25,1 milliárd dolláros készenléti hitelkeret-megállapodással Magyarország számára lezárult a pénzpiaci válság legnehezebb szakasza, azonban a kormány elhúzódó gazdasági recesszióra számít, amely 2009-ben tartós válságkezelési és gazdaságélénkítő stratégia követését teszi szükségessé. Az anyag a pénzügyi válság kivédésére tett legfontosabb intézkedések közé sorolja, hogy 2009-ben a közszférában nem lesz 13. havi bér, a közszféra bérei a jelenlegi szinten maradnak, a 13. havi nyugdíj csak az öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 62 éves kort betöltőknek jár, és ennek összege jövőre nem lehet 80 ezer forintnál magasabb. A készenléti hitelkerettel Magyarország olyan akadályt állított a pénzpiaci válság hatásainak és a spekulációs támadások útjába, amely megtöri ezek erejét, és visszaállítja a hazánk iránti alapvető pénzügyi bizalmat – áll a vitairatban.
Mielőbb eurót akar az SZDSZ
Három pontban foglalhatók össze az SZDSZ javaslatai, amelyekkel a miniszterelnök által kezdeményezett csütörtöki gazdasági csúcson elő akarnak állni: a liberális párt az euró mielőbbi bevezetését, a több mint kilencezer állami feladat áttekintését és csökkentését, valamint a közhivatalokban a fordított felelősség elvének bevezetését szorgalmazza majd – mondta Kóka János egy keddi sajtóbeszélgetésen. A frakcióvezető nem kívánt minden részletet ismertetni, mert Fodor Gábor pártelnökkel együtt szerdai sajtótájékoztatójukon fognak róluk beszámolni. Kóka János a gazdasági válság miatt kiemelte az euró minél korábbi bevezetését. Külön pontként kitért arra, hogy szükség van a több mint 9000 állami közfeladat áttekintésére és visszavágására.
A politikus szerint ezzel a lépéssel évente legalább annyi pénzt lehetne megtakarítani, mint a teljes 13. havi fizetés összege. Az állam kivonulhat olyan területekről, ahol nincs feladata, illetve más kérdésekre koncentrálhat. Példát említve nehezen érthetőnek nevezte, hogy miért kell évente milliárdokat fordítani az állami alkalmazottak üdültetésének megszervezésére és lebonyolítására. Felhívta a figyelmet arra, hogy az SZDSZ be kívánja vezetni a fordított felelősség elvét a közhivatalokban, így az APEH-nél is. Ez azt jelenti, hogy ha az adófizető kérdésére, kérelmére a hivatal nem válaszol határidőben, akkor a kérelmet elfogadottnak kell tekinteni. A cél, hogy ne az adózó, hanem a késlekedő hivatal fusson a pénze után. A hivatal hallgatása – néhány különleges eset kivételével – a teljes közigazgatásban jelentsen beleegyezést a kérvény tartalmába.
(MTI)
médiahatóság
A médiatudatosságot is fejlesztették a zánkai Erzsébet-táborban
