A Sándor-palotában tanácskoznak a határon túli magyarságról

Pénteken tartják a köztársasági elnök által kezdeményezett, Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat ötödik találkozóját Budapesten, a Sándor-palotában. A 2006 tavaszán indított konferenciasorozat keretében Sólyom László határon túlról érkező és magyarországi tudósokkal, értelmiségiekkel tanácskozik a határon túli magyarságot, a szülőföldön való boldogulást és az anyaországgal való kapcsolattartást érintő kérdésekről.

A mostani konferencia a „Lemaradásban? – oktatás, képzés, képességfejlesztés a határon túl” címet viseli. Célja, hogy a határon túli, magyar nyelvű alapfokú, középfokú és felsőfokú oktatás legfontosabb célkitűzéseit, kihívásait és kilátásait áttekintsék a résztvevők – tájékoztatta a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) csütörtökön az MTI-t.

A KEH közlése szerint várhatóan olyan kérdésekről lesz szó, mint a magyar vagy államnyelvi iskoláztatás közötti választás szempontjai, a magyar nyelvű romák integrációja a közoktatásban, az oktatás minőségbiztosítása, a felnőttképzés, az iskolán kívüli oktatás alternatív stratégiái, ezen belül az egyházak és a civil szféra szerepe, a kétnyelvű oktatás, és a szakképzés fontossága. A tanácskozás két főelőadója Setényi János oktatáskutató és Papp Z. Attila szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kisebbségkutató Intézetének munkatársa lesz. A rendezvény délutáni programja keretében az előadók és a további szakértő meghívottak kerekasztal-beszélgetésen vitatják meg a határon túli középfokú és felsőfokú oktatást érintő legfontosabb kérdéseket.

A köztársasági elnök már többször úgy nyilatkozott, hogy elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, és ennek egyik feltétele a határon túli magyarok helyzetének megismerése. Ennek jegyében 2006. május 4-én kezdődött a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat. Az első találkozón alapvető célként fogalmazták meg: fel kell hívni a figyelmet arra, mennyire fontosak a határon túli magyarok helyzetére vonatkozó, valós és megbízható ismeretek, illetve az, hogy megismerjék az új nemzedék érzéseit és álláspontját. A második tanácskozás 2006 novemberének végén volt, akkor az államfő úgy fogalmazott: a konferencia előnye, hogy itt a határon túli közösségek egymás álláspontját is megismerhetik, Magyarország pedig a határon túli magyarokról érkező híreket nem politikai pártokon keresztül kapja, hanem közvetlenül.

A harmadik tanácskozáson, amely 2007 májusának közepén volt, a köztársasági elnök arról beszélt, hogy tényszerűen fel kell tárni a magyarság autonómiájának európai lehetőségeit. Ezeknek a konferenciáknak a céljuk az, hogy együtt keressük a magyar nemzetstratégia útjait és jövőjét, azt, hogyan lehet a magyar nemzetet egységesíteni, illetve ezt az egységet kifejezni az új körülmények között – mondta akkor az államfő. A negyedik tanácskozás 2007. november 30-án volt. A Támogatáspolitika, civil kezdeményezések, befektetés: a felzárkózás esélyei a határon túl című konferencián a határon túli magyarságnak nyújtható magyarországi támogatás kérdéseit vitatták meg. A KEH tájékoztatása szerint a konferenciákon elhangzott előadások szövege rendszeresen megjelenik a Pro Minoritate című folyóiratban.

(MTI)