A II. világháború utáni időszakban konjunktúra dekonjunktúrát követett, nem voltak nagy lejtmenetek és emelkedések, az állam jelentős szerepet vállalt – mondta el Rácz Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója Budapesten. Az amerikai Wall Street önszabályozó rendszerré épült ki, amit a világ nyolcadik csodája nevezett a szakértő. Az hogy ez összeomlott, azt mutatja, hogy rendszerproblémával állunk szembe – tette hozzá. Hagyományos eszközökkel nem lehet betömni a válságot, újra kell értékelni az állam szerepét – hivatkozott közgazdászok véleményére Rácz. A Lehmann Brothers összeomlása után Európa kijelentette, hogy az európai bankrendszer sokkal konzervatívabb, ezért ez itt nem történhet meg, azonban illikvid papírok kerültek Európába, ezért kellettek a bankmentő csomagok – hangsúlyozta a közgazdász. Rácz szerint Magyarország számára a pénzügyi válság nagy tanulsága, hogy akinek nincs nagy szabad mozgású tőkéje az bajba kerülhet. Hazánk a konvergencia program könnyebb része felé haladt akkor, amikor a válság elért hozzánk. A magyar gazdaság 2006-2008 között kivérzett, ennek az lett a következménye, hogy nagy készenléti hitelt kellett fölvenni – fejtette ki az MTA munkatársa.
„Ázsia lett a növekedés központja”
Kiss J. László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója szerint a 1989-óta a mostani az első az egész világra kiterjedő válság. A várható közvetlen hatások között említette a munkanélküliség növekedését, a politikai rendszerek integrációjának csökkenését, valamint sokasodó szociális válságok kialakulását. Kiss elmondta: a 90-es évek közepétől feltörekvő autokratikus országok (Kína, Oroszország), ami jelentős vonzerőt is jelenthet a problémákkal küzdők számára. A szakértő fontos változásnak nevezte, hogy 7-8 évszázad után Európa kikerült a gazdasági növekedés élvonalából, Ázsia lett a növekedés központja. Kína felemelkedése kapcsán Kiss elmondta, hogy felzárkózásuk a világ élvonalhoz erősödni fog, mivel új osztályok kapcsolódnak be a fogyasztásba, ami tovább gerjesztheti a növekedést. Az új nemzetközi rendszerben nem klasszikus 18-19 századi egyensúlyi rendszer jön létre, mivel abban nem csak állami szereplők vesznek részt, hanem a gazdasági szereplők is érvényesíthetik akaratukat – tette hozzá. Az új rendszerben az USA nem a probléma megoldója, hanem maga is a probléma része – hangsúlyozta Kiss.
