Líbijá al-Jaum
Áldásukat adták az amerikai szenátorok a líbiai amerikai nagykövet kinevezésére. Ezzel a 2007 júliusa óta húzódó ügy végére került pont. A szenátus több alkalommal is elhalasztotta a líbiai nagykövet-jelölt meghallgatását, mivel nem ítélték az időpontot alkalmasnak erre. Legtöbb szenátornak ugyanis kifogása volt az ellen, hogy az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatot létesítse egy, a terrorizmust támogató államok listáján szereplő országgal. Történt mindez annak ellenére, hogy az észak-afrikai arab állam évekkel ezelőtt lemondott a tömegpusztító fegyverek fejlesztésének tervéről, melynek fejében Bush elnök a diplomáciai kapcsolatok felélesztésével kecsegtette Moamer al-Kaddhafi elnököt. A szenátus múlt héten végül mégis megtartotta a bizottság előtti meghallgatást, és beleegyezett a nagykövet kinevezésébe, így 36 év után újra lesz amerikai nagykövetség Tripoliban. Az üggyel kapcsolatosan Sean McCormick, a Pentagon szóvivője sajtótájékoztatón fejtette ki, hogy a Bush-kormányzat a két állam kapcsolatát illetően milyen rendkívüli fejlődésként értékeli a szenátorok mostani döntését.
Al-Dzsazíra
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) feltételezése szerint a 2007 júliusában, az izraeli légierő által lebombázott észak-szíriai katonai létesítmény egy épülőfélben lévő „atomreaktor jegyeit hordozza magán”. Az ENSZ ellenőrei idén júniusban, mintegy 7 hónappal az említett légi csapás után jártak a helyszínen, és az általuk benyújtott jelentés szerint uránium-nyomokat találtak. A feltárt bizonyítékok azonban nem elégségesek egy alapos jelentés összeállításához, még több vizsgálatra lenne szükségük. Jelentésüket a múlt hét végén juttatták el a NAÜ vezetőségéhez, hogy a hónap 27-28-án tartandó értekezlet előtt legyen alkalmuk áttanulmányozni azt. Az Egyesült Államok vezetése azonnal úgy reagált a hírre, hogy a jelentés csupán a gyanújukat erősíti meg, miszerint a szír vezetés által használaton kívüli katonai raktárként megnevezett épület egy, észak-koreai segítséggel épülő atomreaktor volt. Az ellenőrök arra panaszkodtak, hogy a szír kormányzat nem volt hajlandó átadni számukra a kért iratokat, amelyek kétséget kizárón bizonyíthatták volna az épület mibenlétét, illetve megtagadták azt is, hogy az ellenőrök további három létesítményt látogassanak meg. Mindezeken túl arra kérték a szír felet, hogy adják át az épület törmelékeit, romjait, hogy azokat újabb vizsgálatoknak vethessék alá. A nyomokban fellelt urániummal kapcsolatosan Mohammed al-Baradái, a NAÜ vezetője ugyanakkor sietett hozzátenni, hogy az nem volt olyan mennyiségű, és olyan mértékben dúsítva, amely bármilyen fegyver előállításának kísérletét feltételezné. A szíriai hivatalos közlemény szerint az uránium csakis az izraeli repülőgépek által ledobott bombákból maradhatott vissza. Az amerikai feltételezés, vagyis az épülő atomreaktor víziója, ellen pedig azzal érveltek, hogy a helyszín sem energia, sem víz tekintetében nem olyan mértékben ellátott, ami egy reaktor működtetéséhez szükséges lenne. Továbbá kijelentették: nem hajlandóak még egyszer engedélyezni, hogy az ENSZ ellenőrei a helyszínen vizsgálódjanak. Ibráhim Uthmán, a szíriai atomenergia hivatal vezetője kijelentette: „országa ragaszkodik ahhoz az írásba fektetett szerződéshez, mely az ellenőröknek egyszeri vizsgálódást engedélyezett”, és ezzel egy időben kérte a vizsgálat lezárását, mivel az nem vezetett eredményre.
Tisza Párt
Az agrárminiszter sem hagyta szó nélkül a gazdák csimpánzhoz hasonlítását
