A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2008 első kilenc hónapjában 11 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. Némi lassulás tapasztalható a növekedés mértékében, de ez köszönhető egyrészt annak is, hogy az elmúlt 2-3 év már elég magas bázist eredményezett, másrészről a Coface elemzői szerint a harmadik negyedévi adatok alapján még nem volt érezhető a globális pénzügyi válság hatása. A felszámolási eljárások száma 11,67 százalékkal, a végelszámolások száma pedig tíz százalékkal növekedett meg. Nem változik a helyzet az „igazi csődeljárások” számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Ilyen eljárások továbbra is rendkívül alacsony számban indulnak. Az év első kilenc hónapjában mindösszesen 12 ilyen eljárás indult Magyarországon.
Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a módosított csődtörvény szerint már csak a csődeljárások és a felszámolási eljárások tartoznak hivatalosan a fizetésképtelenségi eljárások körébe. Hazánkban viszont még mindig nagyon sok az olyan végelszámolás, amely a későbbiekben felszámolási eljárássá változik, vagy amelynek egyértelműen a cég fizetésképtelensége az oka. Ezért a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába.
Az eljárások ágazati eloszlása
A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 26 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 17 százalékát építőipari cégek ellen indították az év első kilenc hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodási, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.
A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, az építőipari, valamint textilipari tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint a fa- és bútoripar, az élelmiszeripar, a papír- és csomagolóipar, az acél- és fémipar, az építőipar, valamint a kereskedelmi vállalkozások.
Az első kilenc hónapban az eljárások iparági részaránya nem követi az iparágakban bejegyzett cégek számát. Jellegzetes eltéréseket a kiskereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 14,95 százaléka, összesen bejegyzett cégek 10,69 százaléka), valamint a nagykereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 10,43 százaléka, összesen bejegyzett cégek 8,45 százaléka), turizmustevékenységet végző vállalatok (eljárások 15,60 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 4,7 százaléka), valamint építőipari tevékenységet végző vállalatok (eljárások 16,8 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 9,53 százaléka) esetében regisztrált a Coface.
A kockázatoknak különösen kitett ágazatok közé az építőipar, az autóipari beszállítók és a lakossági fogyasztás szűkülése okán a háztartási elektronikai cikkek kereskedelmével foglalkozó cégek sorolhatók a Coface szerint.
Ugyancsak bizonytalan helyzetben vannak most a szórakoztató elektronikával foglalkozó cégek, hiszen a jövedelmek csökkenésével ezen a területen mindig csökken a fogyasztás, ahogy rossz gazdasági helyzetben a kultúrára és turizmusra is kevesebbet költünk, így az ezen a területen működő vállalkozásoknak hosszú távon számolniuk kell a bevételcsökkenéssel. A hagyományosan erős területek, mint az energia- vagy a műanyagszektor – biztosabb hátterük miatt – jobban állják majd a sarat, és most minden nehézségük ellenére a relatíve jobb helyzetű cégek között vannak az élelmiszeripari vállalkozások.
Az eljárások földrajzi eloszlása
A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2008 első kilenc hónapjában a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Pest megyében, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. Budapesten az eljárások 31 százalékát, Szabolcsban pedig 10 százalékát indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40 százalékát is a fővárosban regisztrálták.
Hazánkban 2005 óta nő a fizetésképtelenségi eljárások száma
Magyarországon 2005–2006 óta folyamatosan nő a fizetésképtelenségi eljárások száma, s ez a megszorító intézkedések hatása miatt kezdődött, amelyek a GDP-növekedés lassulását és a belső kereslet visszaesését hozták magukkal. Az EU-tagországok között tulajdonképpen évek óta az élbolyban álltunk ezen a területen. Dercze Zoltán, a Coface vezető elemzője szerint Magyarországon 2008 első kilenc hónapjában nem látszott a fizetésképtelenségi eljárások számának drasztikus növekedése a 2006–2007-es időszakhoz mérten. Ha 2008 első kilenc hónapjának adatait vizsgáljuk, akkor azt kell látnunk, hogy az elmúlt éveknek megfelelően emelkedett, de még nem érezhető a pénzügyi válság hatása. Dercze úgy véli, hogy a 2009. év mindenképpen problémásnak látszik a magyar vállalkozások szempontjából, hiszen csökken a világpiaci növekedés. A magyar export domináns része az EU-országokba irányul, azon belül is Németország a legnagyobb felvevőpiaca a magyar termékeknek. Ugyanakkor további problémákat okoz az autógyárak leállása vagy kapacitáscsökkentése, ami a magyar autóipari beszállítóknál is hasonló folyamatot eredményez.
Előrejelzések
A Coface eddigi tapasztalatai alapján Dercze úgy látja: a válságok lefutási ideje jellemzően másféltől két évig terjed. „A jelenlegi helyzet azonban az eddigiektől abban is eltér, hogy most a teljes pénzügyi rendszer válságáról beszélünk, éppen ezért nehezebb megjósolni azt, hogy meddig tart” – fűzi hozzá. Az mindenesetre biztos, hogy a szakemberek a jelenlegi gazdasági helyzet legnagyobb veszteseinek a kkv-kat tartják. Az pedig, hogy egy adott kkv-t milyen mértékben érint a válság, főként azon múlik, hogy melyik szektorban működik, milyen piacra dolgozik (export vagy belföld), milyen vevői vannak és természetesen milyen pénzügyi tartalékokkal rendelkezik. „Azok vannak a legnagyobb bajban, akik már jelentősen eladósodva futnak neki a következő időszaknak – fűzi hozzá Dercze.
Az egész világgazdaságon átgördülő válság negatív csökkentéséhez a tudatos kockázatkezelés hozzá tud járulni. Ebben a helyzetben a vevőkockázatok sokkal fokozottabban jelennek meg. Ilyenkor megnövekszik a naprakész céginformáció, a cég- és csődmonitoring szerepe. Emellett a cégeknek a meglévő kintlévőségeket minél gyorsabban, minél hatékonyabban kell kezelniük, és azonnal lépniük kell az adósok felé, mert különben futhatnak a pénzük után – derül ki a Coface Hungary közleményéből.
origo.hu
Káosz várható? A villamosvonalak felújítása miatt teljesen átszabják a közlekedést
