„Régóta figyelemmel kísérjük a Molnár János-barlang feltárását, ezért adtam ki engedélyt múlt nyáron a kutatások folytatására” – kezdte Szabó Imre kedden, a Molnár János-barlang bejárátánál tartott sajtótájékoztatón. A Magyar Nemzet korábban beszámolt róla: Szalay Balázs raliversenyző egy luxusszállodát akart építeni a barlang fölé, a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal ki is adta rá az építési engedélyt. A kutatók azonban megtámadták a tervet, az építkezés ugyanis veszélyeztetné a barlang épségét. Az ügyből bírósági per lett, amelynek első tárgyalását 2009 februárjában tartják.
A miniszter kijelentette: az év végéig 1 millió forintot biztosít a tárca a feltárások és az állagmegóvás finanszírozására, valamint egy megerősített vasajtó építésére, amely a bejáratot fogja védeni. Az összeget a Duna-Ipoly Nemzeti Parkon keresztül juttatják el a kutatókhoz.
Láng Zsolt, a kerület fideszes polgármestere az építkezés miatt indított perrel kapcsolatban kiemelte: nem elég, ha az önkormányzat odafigyel, mire ad ki építési engedélyt, fontos a törvényekkel, és a minisztériummal való együttműködés is. „A jövőben is mindent megteszünk, hogy megvédjük a kerület alatti barlangokat, ezért kezdeményeztük, hogy az Unesco a világörökség részévé nyilvánítsa a Molnár János-barlangot” – hangsúlyozta.
„Természetes laboratórium”
Adamkó Péter barlangkutató közölte: nagy öröm számára, hogy bemutathatják a nyilvánosságnak a világszenzációnak számító barlangot. A jövőre vonatkozó kutatási tervekkel kapcsolatban pedig megemlítette: a Molnár János-barlang és a József-hegyi barlang nagyon közel fekszik egymáshoz, ezért a kutatók feltételezik, hogy a kettő összefüggő rendszert alkot.
Leél-Őssy Szabolcs barlangkutató és geológus elmondta: a barlang jelenleg ismert hossza 5,5 km, mélysége a víz alatt 80 méter. Nevét egy gyógyszerészről kapta, aki az 1860-as években vegyelemezte a Lukács-fürdőt tápláló források vizét. Ez alapján feltételezte, hogy a hegy belsejében egy tekintélyes víz alatti barlangrendszer húzódik.
A feltárás az 1970-es években kezdődött, az igazi fordulat azonban 2002-ben történt: a kutatóbúvárok egy addig ismeretlen nyílásra bukkantak, amely egy kiterjedt járatrendszer bejáratának bizonyult. A feltérképezés során az is kiderült, hogy a barlang legnagyobb termét csupán 8-10 méter választja el az 1977-ben készült tárótól. Ez év tavaszán a geofizikai mérések után elkezdték az átjáró fúrását, amely mintegy két hónapig tartott. A termet november 3-án érték el. Hátra volt azonban még egy feladat: a teremből el kellett távolítani a nagy mennyiségű szén-dioxidot, így az most légzőkészülék nélkül megtekinthető.
„A búvárok munka után, gyakran délután 6-tól éjfélig is dolgoztak a feltáráson” – magyarázta Leél-Őssy. Az összeköttetés azért jelentős, mert innen indíthatóak a további kutatások, amely kevesebb időt vesz igénybe, olcsóbb, ráadásul egy esetleges mentés is könnyebbé válik. Ezen kívül olyan szakemberek is tanulmányozhatják a teremből nyíló légteres járatokat, akik búvár-képesítéssel nem rendelkeznek. „Egy természetes laboratórium tárul a szemünk elé, ahol könnyen megfigyelhető a termál karsztos barlangok keletkezése” – fogalmazott a geológus.
Víz alatti „termálmedence”
A sajtó munkatársai a tájékoztató után kis csoportokban megközelíthették a termet a tárón keresztül. A hőmérséklet gyorsan 20 fok fölé emelkedett, a látvány lélegzetelállító; a mintegy 20-25 méter magas kupolacsarnok alsó 9 méterét tiszta, mélykék színű 27 fokos víz borítja, a terem oldalát és mennyezetét – a barna agyagkiválások között – csillogó hófehér gipszkristályok díszítik. A barlang jelenleg is aktív, amely a szakembereknek egyedülálló lehetőséget biztosít arra, hogy „működés közben” figyelhessék meg a hévizes eredetű barlangokat kialakító, azok arculatát formáló folyamatokat.
A Molnár János-barlang eocén mészkőben, hasadékok és kőzethatárok mentén alakult ki. Nagy része a vízszint alatt helyezkedik el, így csak búvárok számára „járható”. Vizét a mélyből feltörő meleg, és a Budai-hegyek felől áramló hideg karsztvízből kapja. A barlang járatai helyenként elérik a 30 méter magasságot is, hatalmas termeivel együtt labirintus-szerű rendszert alkotnak.
Budapest egyébként a világ egyetlen fővárosa, amelynek lakóterülete alatt egy meleg vizű földalatti tó, valamint nagy kiterjedésű barlangok, barlangrendszerek találhatók. Eddig mintegy 180 kisebb-nagyobb barlang ismert a főváros alatt. A II. kerületben az ismert barlangszakaszok együttes hossza majdnem eléri az 50 kilométert, de a kutatók szerint még mindig legalább 20 kilométernyi járat vár felfedezésre.
Orbán Viktor
Az uniós büdzsé húsz százalékát utalhatják Ukrajnába Orbán Viktor szerint
