Egyáltalán nem tette boldoggá a révkomáromi tárgyaláson, hogy miről kellett tárgyalnia, főleg hogy miniszterelnöki szinten kellett mindezt tennie, mert szerinte egy ilyen vitában mind a két oldal csak sérüléseket szenvedhet – mondta Gyurcsány hétfőn a parlamentben napirend előtti felszólalásában. Gyurcsány úgy látja: kiálltunk nemzeti értékeink mellett, megvédtük a jogainkat, ám azt is hozzátette, hogy ezekben a vitákban sérül a határon túli magyar közösség, sérülünk mi is és Szlovákia is. A vita legjobb megoldása, ha nincs ilyen vita – mondta Gyurcsány. Hozzátette: legyünk úgy büszke magyarok, hogy ezzel nem sértünk másokat.
Azzal folytatta felszólalását a révkomáromi találkozóval kapcsolatban Gyurcsány, hogy úgy látja: a társadalom perifériáján vannak azok a forrófejű emberek, akiknek fájna a másik szlováksága, fájna a másik magyarsága. Gyurcsány úgy fogalmazott: „Európában a renacionalizáció már egy évtizede itt van”. Németországot, Franciaországot, a belga–vallon ellentétet hozta fel példának, amelyeken Európa nincs felháborodva, ám szerinte ha valaki fasiszta szimbólumokat hoz, az politikai játékot űz, ezért valamennyiünknek tenni kell a fasisztoid szerveződések ellen.
Gyurcsány „három hazugsága”
Napirend előtt Varga Mihály fideszes pénzügypolitikus felszólította Gyurcsány Ferencet: valljon színt, létezik-e az a bankszerződés, amelyben a magyar kormány a bankokat tájékoztatja, milyen feltételekkel részesülhetnek az IMF-hitelkeretből. Varga idézte Gyurcsány korábbi nyilatkozatát „egy majdani szerződés megkötéséről”, idézte továbbá Veres János pénzügyminiszter november 2-i szavait is, amikor a kormány véleménye már úgy szólt: „a szerződés megismerése nem aktuális”. A Fidesz vezérszónoka a kormányfő „három hazugságára” is emlékeztetett: Gyurcsány először azt mondta, minket nem érint a válság, majd később, hogy a kormány nem veszi igénybe az IMF hitelkeretét. A harmadik hazugság most – szögezte le Varga – a bankszerződéssel kapcsolatos. „Nem lett volna elegánsabb, ha azt mondja, tévedtünk, bocsánat, nincs ilyen szerződés?” – tette fel a kérdést az ellenzéki politikus.
Varga továbbá azt is tudakolta, mire fogják felhasználni a pénzt, „erről a parlamentben kellene beszélni”. A pénzügypolitikus megjegyezte: Pakisztán most készül benyújtani a parlamentben az IMF-segélyről szóló előterjesztést, „Magyarisztánban, úgy látszik, ez nem szokás”. Végül emlékeztetett azon sajtóértesülésekre is, melyek szerint a kormány 1,2 milliárdos, majd egy 116 milliós PR-szerződést is kötött. „Ha valahol, hát itt kell kezdeni a spórolást” – zárta felszólalását Varga Mihály.
Veres János pénzügyminiszter kijelentette: volt tájékoztatás az IMF-hitelről a költségvetési bizottság zárt ülésén, volt tájékoztatás a hitel igénybevételével egyidejű első lehívásról is, a nyilvánosság is kapott tájékoztatást. Varga Mihály felszólalására reagálva elmondta: nem jó hivatkozási alap más országok példáját felhozni, és egyben hangsúlyozta, hogy az IMF-megállapodásban szereplő összeg a magyar bankrendszer stabilitását szolgálja. A szerződés létrehozásával kapcsolatban elmondta, hogy a szerződésen kívül más formában is létrejöhet egy megállapodás, amely ugyanolyan kötelmi következményekkel jár, mint egy szerződés. Mindez olvasható az IMF, a Pénzügyminisztérium honlapján, valamint a sajtó is megírta már – tette hozzá Veres.
Háttérbe szorítaná az agráriumot az unió költségvetése
