Hosszú távú megegyezésre van szükség a politika részéről az oktatás ügyében – mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Zöld Könyv a magyar közoktatás megújításáért című kiadvány bemutatóján kedden a fővárosban. A politikát rá kell kényszeríteni, hogy hosszú távon egyezzen meg az oktatás ügyében, s ezt a területet kiemelten kezelje. Minél hamarabb reális cselekvési tervet kell letenni az asztalra – szögezte le. Hozzátette: nem nekibuzdulások, félévenkénti reformok kellenek, hanem világos fejlesztési koncepció. Az oktatás ügyét ugyanakkor nem lehet teljes egészében kivonni a politika döntések hatásai alól, a döntések a parlamentben születnek. A változások léptékét mindenki alábecsüli, holott óriási mértékben kell változtatni – mutatott rá az Akadémia elnöke, aki szerint, ha most nekikezdenek a változtatásoknak, 5-10 év alatt lehet eredményeket elérni.
Az akadémikus megerősítette a Zöld könyv azon ajánlását, hogy a tanári kar minőségét, a tanári pálya presztízsét javító intézkedésekre van szükség. Értse meg a közvélemény, s legyen támogató abban, hogy a tanári kar határozza meg az iskolát.
Véleménye szerint a kétszintű érettségi nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s azon álláspontjának adott hangot, hogy az érettségi tárgyak számát nem csökkenteni, hanem növelni kellene, egy természettudományos tárgyat a matúra részévé kell tenni. Pálinkás József újragondolná az érettségi magyar közoktatásban betöltött szerepét is, hogy az ne váljon a korai szelekció egy elemévé. Az érettséginek olyan, az ismereteket, képességeket, a műveltséget mérő kimeneti vizsgának kell lennie, amely nem szelektál oly mértékben, mint napjainkban. A korábbi oktatási miniszter kitért azokra a Zöld könyvben szereplő adatokra is, amelyek szerint mindössze 19 olyan vizsgatárgy van, amit az érettségizők több mint egy százaléka választ a matúrán. 189 tárgyból pedig 116 van, amelyet ötvennél kevesebben választottak. Nem biztos, hogy szükség van arra, hogy testnevelésből bolgár nyelven lehessen vizsgázni – közölte.
Szólt arról is, hogy az a fajta korai szelektálás, ami a közoktatásban, különösen a 9-12. osztályban zajlik, kárára van a közoktatásnak. Pálinkás József szerint nagyon korán próbálják meg eldönteni, hogy milyen irányban tanuljanak tovább a gyerekek. A közoktatásnak ugyanakkor megvan az önálló feladata: a készségek, képességek kialakítása, az általános műveltség átadása. Ezt a műveltségátadó szerepét vissza kell adni a közoktatásnak – hangsúlyozta az MTA elnöke. Kitért arra, hogy az alapkészségeket fejlesztő oktatásra, nevelésre van szükség – mondta, külön megemlítve a szakképzés területét.
Az akadémikus a Zöld könyvet alapos, jó munkának nevezte, amelynek kidolgozói jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar közoktatás fejlesztését el lehessen kezdeni. A Zöld könyv 2008 – a magyar közoktatás megújításáért című kiadványt az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal szakértői állították össze. A könyv közel háromszáz oldalon tekinti át a közoktatás aktuális problémáit, illetve fogalmaz meg megoldási javaslatokat többek között az esélyegyenlőség, a deszegregáció, a tanárképzés és továbbképzés, az iskolák finanszírozása, a demográfiai folyamatok témaköreiben.
Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hívta életre, a kerekasztal első ülését 2007.márciusában tartotta. Céljaik között megfogalmazták, hogy tisztázzák azokat a problémákat, amelyek a közoktatási rendszer működését jellemzik egész kora gyermekkortól a munkavállalásig, illetve, hogy a döntéshozók számára cselekvési lehetőségeket fogalmazzanak meg.
(MTI)
Harvard
Előre megvan az ítélet a Trump-kormányzat elleni perben?
