A szakállamtitkár a Magyar Urbanisztikai Társaság falutagozatának 3. vándorkonferenciáján tartott előadásában hangsúlyozta: a gazdasági válság miatt a magyar költségvetés nem tud megfelelő összeget biztosítani a feladatokra, ezért az uniós források mellett, a kibocsátás-kereskedelemből származó összegeket kizárólag kibocsátás-csökkentő beruházásokra szabad fordítani.
Emlékeztetett az Országgyűlés által, március 20-án, egyhangú szavazással elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiára, mely 2025-ig a nemzetközi folyamatokat is figyelembe véve határozza meg a célokat. Az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentése a tervek szerint az Európai Unióban 2020-ra eléri a 30 százalékot, míg 2050-re a 60-80 százalékot az 1990-es szinthez képest. A szakállamtitkár kiemelte: a csökkentés nagy részét az energetikai szektor tudja végrehajtani. Dióssy László egyetemi docens hangsúlyozta: a megváltozott légköri viszonyok tették szükségessé azt, hogy időben cselekedjünk a káros hatások megelőzése érdekében.
Csökkenteni kell az energia importot és a fosszilis energiahordozók felhasználását, mert az elmúlt ötven évben a széndioxid kibocsátás óriási mértékben megnövekedett – fűzte hozzá. Előadásában szemléletes módon bizonyította, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével felmelegedés és sivatagosodás tapasztalható, melynek egyik súlyos következménye a Homokhátságon a talajvíz szintjének drámai csökkenése. Hozzáfűzte: a Homokhátságra két mintaprojektet dolgoztak ki, amelyekre összesen 7,3 milliárd forint áll rendelkezésre.
(MTI)
