Többet kell tennie az államnak a tűzoltásnál a hajléktalanokért

A hajléktalanság kialakulása helyett a megelőzésre kell koncentrálnia az államnak – ez az egyik fő megállapítása annak a dokumentumnak, amelyet egy budapesti konferencián írtak alá hétfőn a terület szakemberei. A tűzoltás nem elég.• Tanácskozás indult a hajléktalanok jogainak védelmében

A megelőzés és az együttműködés fontosságára hívják fel a figyelmet a hajléktalanokkal foglalkozó szakemberek abban a dokumentumban, amelyet hétfőn írtak alá Budapesten az általános ombudsman által indított, a területtel foglalkozó projekt zárásaként. A Kiutak címmel megrendezett konferencián aláírt dokumentum szerint az államnak jelentős energiát kell fordítania a megelőzésre, amely hatékonyabb és olcsóbb, mint a már kialakult hajléktalanság kezelése.

„A csatlakozók egybehangzó állásfoglalása szerint határozottan fel kell lépni a megbélyegzés, az előítéletek ellen, s szankciók helyett meg kell találni az együttműködés formáit, ahol az állam – a civil szervezetekkel karöltve – a bajba jutott emberek szövetségeseként lép fel” – olvasható a dokumentumban.

Lehetőség lehet a magáncsőd intézménye

Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai igazgatója a konferencia sajtótájékoztatóján a megelőzéssel kapcsolatban arról beszélt, hogy be kellene vezetni a magáncsőd intézményét és a gazdasági szervezetekre vonatkozó csődtörvényt is felül kellene vizsgálni. A jogszabályt hozzá kellene igazítani a jelenlegi válság körülményeihez – fűzte hozzá. Mint mondta, a hajléktalanság területén hosszú, nehezen megváltoztatható helyzettel kell számolni. Nem elég tűzoltásszerűen befogadóhelyeket nyitni, az ellátásokat össze kell hangolni mind finanszírozási, mind szabályozási területen.

Pelle József, a BMSZKI igazgatója újságírói kérdésre válaszolva közölte: a hajléktalanellátás területén nem elsősorban a pénzhiány „szorítja” őket, hanem a szabályozási jogalkotási problémák.

Vecsei Miklós, a Hajléktalanokért Közalapítvány elnöke a konferencián arról beszélt, hogy az intézményekben nem lehet rehabilitálni, ezért is fontos az úgynevezett külső férőhely program, amely – mint mondta – sikeresen működik. Ez a személyt a központba állító ellátás a hajléktalanügyi stratégiának is kulcseleme – fűzte hozzá. Vecsei Miklós az év sikerének nevezete, hogy sikerült megmutatni „közös arcukat” és azt: mit szeretnének megvalósítani. A dokumentumot a területtel foglalkozó szakemberek mellett aláírta Szabó Máté általános ombudsman és Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára is. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa idén tavasszal átfogó projektet indított a hajléktalanná vált vagy a hajléktalanság küszöbén létezni kényszerülők emberi méltóságának védelme érdekében.

(MTI)