Fölösleges a vita a szlovákiai magyar helységnevekről?

Az értelmes és tisztességes embert egyáltalán nem zavarja, hogy a magyar tannyelvű iskolák tankönyveiben olyan megnevezések szerepelnek, amelyeket a magyar gyerekek természetesnek tartanak – írta hétfőn a Sme című szlovák liberális napilap. • Tiltakozás a szlovákiai magyarokat diszkrimináló intézkedések ellen• Slotáék Aranyosmaróton nemet mondtak a magyar elnevezésekre

MNO
2008. 12. 01. 11:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nehezen képzelhető el fölöslegesebb vita annál, mint hogy a magyar földrajzi nevek közül melyik történelmi és melyik mesterséges, illetve melyiket használhatják a kisebbségek a tankönyveikben és melyiket nem – írja a Sme. Az értelmes és tisztességes embert ugyanis egyáltalán nem zavarja, hogy a magyar tannyelvű iskolák tankönyveiben olyan megnevezések szerepelnek, amelyeket a magyar gyerekek természetesnek tartanak – folytatódik a cikk. A szlovák megnevezések a magyar név után vagy egy tankönyv végi szótárban szerepelhetnek. Még fölöslegesebb, ha a hatalom és hivatal dönti el, mely megnevezéseket szabad használni, mert ezt az élet már régen megoldotta. Azok a nevek, amelyek a történelmi Magyarországon felsőbb utasításra születtek, többnyire nem váltak be, amelyek pedig beváltak, azok logikusan nem mesterségesek, s teljesen mindegy, hogy 100 vagy 500 éve születtek.

Ha a szlovák politikusoknak valóban az elv lenne a fontos, tehát az, hogy csak a történelmi földrajzi nevek legyenek használatosak, akkor a polgári egyenlőség keretén belül lehetőségük lenne betiltani a szlovák tankönyvekben használt, a maga idejében a helyi lakosságra rákényszerített olyan városneveket, mint Stúrovo (Párkány), Hurbanovo (Ógyalla) vagy Sládkovicovo (Diószeg). „Nehezen találunk világosabb és ismertebb példákat a nyelvi kolonizációra, mint azt, amikor a hatalom azzal próbálja meg jelképesen kifejezni a „meghódított” terület feletti uralmát, hogy a helyi lakosságra nemcsak hivatalnokait, szobrait, turuljait vagy kettős keresztjeit kényszeríti rá, de az (új) helyi megnevezéseket is. Trianon előtt ezt a magyar politikusok tették, míg most a változatosság kedvéért a szlovákok, bizonyítván, hogy az egykori nagyhatalmú ispánok legjobb tanítványai” – zárja kommentárját Peter Morvay, a Sme szerkesztője.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.