Horváth Aladár közleménye

Horváth Aladár az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz egyik cikkünkkel kapcsolatban.

„Horváth Aladár: Véres összetűzésekké fajulhat a dolog” címmel összefoglaló írás jelent meg lapjuk online kiadásában a 2008. november 28-án az m1 Nap-kelte Össztűz műsorában elhangzottakról. Az aznapi műsor rezüméje alapvetően korrekt lenne, ha nem tulajdonítana nekem két olyan állítást, ami az én számból nem hangzott el, de tökéletesen alkalmas arra, hogy a velem szembeni, s ami még rosszabb, a cigányokkal szembeni indulatokat tovább táplálja.

„H. A. szerint (…) pszichológiai értelemben polgárháborús helyzet alakult ki a cigányságot ért atrocitások miatt, és nem tartja kizártnak, hogy a cigányság megtorolja az őket ért sérelmeket.” Nem beszéltem „megtorlásról”, hanem a pattanásig feszült településekről értekeztem, ahol kölcsönösen feszültek és félelemteliek a viszonyok, s ahol vigyáznunk kell arra, nehogy „lángra lobbanjon a szikra”. (Mellesleg én „cigányságot” sem szoktam mondani, cigányokat, romákat inkább!)

A másik idézet: A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke szerint a kormány nem tehet mást, csak hogy a „gazdasági válság idején is alányúljon a cigányoknak” – így, idézőjelben közöl az újságíró, mintha szó szerint idézne. Pedig ez a mondat sem hangzott el a számból, ellenben a legalkalmasabb arra, hogy a romákat általában körülvevő előítéleteket tovább erősítse. Ezzel szemben a műsorban több olyan szociálpolitikai és uniós fejlesztéspolitikai javaslatot tettem, amely a társadalom „alsó egytizedének” a sorsán enyhíthetne, illetve a válság negatív hatásait csökkenthetné (lakásfenntartási támogatások növelése a városi szegények kizuhanásának elkerülése érdekében, vagy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közvetlen és komplex programtámogatása), s amelyek nem csak romákat, illetve javarészt nem romákat érintő javaslatok.

Nyilván sokan nem nézték a Nap-keltét, az internetes fórumozók jelentős része, akiket volt alkalmam a napokban olvasni, biztosan nem, mert az MNO által közölt szöveget elemezték, mely apropót szolgáltatott szélsőséges szövegek, illetve konkrétan engem fenyegető, sőt népem kiirtására felhívó gyalázkodások publikálására is. (Ez még mindig a sajtó meg a véleménynyilvánítás szabadsága?)

Azért tartom rosszindulatúnak és hangulatkeltőnek az MNO írását, mert az interjúban is elmondtam, hogy én magam kértem a lehetőséget, hogy a súlyosan feszültségterhes közhangulatra irányítsam mindannyiunk figyelmét. A társadalmi nyugalom védelme érdekében valamennyi szereplő felelősségét hangsúlyoztam – meglehet, a sajtóét nem elég hangsúlyosan –, különösen a helyi közösségek képviselőinek („orvos, pap, politikus, cigány és nem cigány emberek”) együttműködését kérve a béke megőrzése és a gondok enyhítése végett.