A megyei bíróság Bédi Sarolta vezette tanácsa szerint az elsőfokú bíróság a vonatkozó jogszabályokat értelmezve helyesen következtetett arra, hogy az EKF hatástanulmánya közérdekű adatnak minősül. A tanulmány közzétételét csak az akadályozná, ha az döntést előkészítő belső adat lenne, erről azonban nincs szó.
A jogerős ítélet egyben azt is jelenti, hogy az önkormányzat a határozat írásbeli változatának kézhezvételét követő tizenöt napon belül köteles a tanulmányt közérthető formában a felperes Társaság a Közérdekű Adatokért (TAKA) közhasznú szervezethez eljuttatni. A TAKA korábban azt ígérte, honlapján közzéteszi azt. Az önkormányzat jogi képviselője a tárgyalást követően újságíróknak azt mondta, hogy az önkormányzat eleget fog tenni kötelezettségének. Komlódi András, a TAKA elnöke pedig reményét fejezte ki, hogy a pécsiek közül sokan élnek majd a kínálkozó lehetőséggel és elolvassák a tanulmányt.
A Pécsi Városi Bíróság idén szeptemberben azzal indokolta döntését, hogy a tanulmány az önkormányzat tevékenységét érinti a program nagyberuházásaival összefüggésben, így a dokumentumban foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek, a tárgyaláson pedig olyan körülmény nem merült fel, amely miatt a nyilvánosságra hozatalnak bármilyen korlátja lenne.
A bíróság elutasította az alperes önkormányzat jogi képviselőjének érvelését, miszerint a megvalósíthatósági tanulmány csak módosításokat követően, később válik véglegessé, és a készítővel kötött szerződés alapján csak akkor kerül a város tulajdonába, ha jóváhagyják és kifizetik, addig viszont a szerzői jog védi. A bíró szerint a módosítások nem változtatnak az adatok közérdekű jellegén.
Az önkormányzat jogi képviselője a megyei bíróság előtt már azzal érvelt, hogy a tanulmánynak három nagyprojektre vonatkozó részeit időközben nyilvánosságra hozták, a Nagy kiállítótérrel és a Zsolnay kulturális negyeddel kapcsolatos részeket pedig azért nem, mert azok a városi közgyűlés december 11-i és 18-i ülése után nyerik el végső formájukat. A bíróság ezt nem fogadta el, lévén, hogy az alperes keresete a dokumentum eredeti, 2007. november 30-án kelt formájára vonatkozott.
A közérdekű adatok megismerhetőségéért küzdő, közelmúltban alakult TAKA azt követően fordult a bírósághoz, hogy sikertelenül kért betekintést az EKF mintegy háromezer oldalas, 324 millió forintból készíttetett megvalósíthatósági tanulmányába. A dokumentum nyilvánosságra hozatalát korábban a városi közgyűlés ellenzéki Fidesz–KDNP-frakciója is követelte, de Tasnádi Péter szocialista polgármester ezt azzal tagadta meg, hogy nem végleges anyagról van szó, és nem akar szerzői jogokat sérteni.
A Fidesz üdvözli az ítéletet, „amely szerint az MSZP-s városvezetés által 324 millió forint közpénzből készíttetett, majd titkosított EKF hatástanulmányokat nyilvánosságra lehet (és kell) hozni, miután közérdekű adatokról van szó” – áll Révész Mária helyi Fidesz-elnök és Páva Zsolt frakcióvezető közleményében, amely elismerését fejezi ki a pernyertes civil szervezetnek. Hozzáteszik: elsőként a Fidesz kezdeményezte a hatástanulmány nyilvánosságra hozatalát, de ezt a szocialista városvezetés elutasította, sőt komoly jogi szankciókkal fenyegették meg frakciónkat.
(MTI)
