A tehetséggondozó programon belül 100 millió forintot különítenének el kistelepülési tehetséggondozásra, s külön alapot hoznának létre kistelepülési minőségfejlesztési célokra. Utóbbira a felsőoktatási költségvetésből csoportosítanának át forrásokat – ismertette kezdeményezéseiket. A módosító javaslatokat Pokorni Zoltán és Ángyán József fideszes képviselők terjesztették be. Megkerestek szocialista képviselőket is, de tőlük az ügyben nem kaptak támogatást – tette hozzá.
Lányi András azt mondta: az elmúlt egy évben semmi nem történt a kis iskolák helyzetének javítása érdekében. A „süketek párbeszéde” folyt – mondta, hozzátéve: azok a gyerekek, akik a többcélú kistérségi társulások által fenntartott intézményekbe járnak, „kétszer annyit érnek” a költségvetésnek, mint a saját településükön tanulók. Az Élőlánc elnökségi tagja szerint nem igaz, hogy a 30-40 gyerekkel működő kis iskolák zárnak be, azokat már nagyrészt bezárták, a 100-200 diákot tanító intézmények szűnnek meg költségvetési okokból.
Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, a kis iskolák megmentését célzó mozgalom másik támogatója arra emlékeztetett, hogy a kormány évek óta azt az oktatáspolitikát hirdeti: minden gyermek egyformán fontos. Mára azonban kiderült, ezt csak hirdetik, de nem valósítják meg – mondta, hozzátéve: fontosabbak azok a gyerekek, akik összevont intézménybe járnak. Kitért arra is, hogy a kormányzat 41 milliárd forinttal akarja csökkenteni az oktatási normatívákat, ennek a tizedét teszi ki az a 3 milliárd forint, amelyet vissza szeretnének pótolni a módosító javaslatokkal. A normatívák csökkentése leginkább a kistelepülési intézményeket érinti – tette hozzá.
Ángyán József fideszes képviselő arról beszélt, hogy a társadalom jól felfogott érdeke a helyben történő iskolázás támogatása, amelyet minimális összeggel stabilizálni lehetne. Az ilyen célokra fordított források 2-3 százalékáról van szó csupán – jegyezte meg.
(MTI)
