Túl két évtizeden és 14 albumon egy-egy zenekar életében is adódnak alkalmak, amikor kicsit megállhat, és tán áthatóbban – a legtöbb művészeti stílus esetében ezt hétköznapokon „átütőbbnek” hívják – szólhat közönségéhez, mint máskor. Ilyen alkalom december 5. a hazai világzene-paletta egyik kiemelkedő színe, a Makám együttes számára is: Budapesten a Ferenciek terén, majd egy nappal később a pécsi bazilikában ad koncertet.
A legkülönfélébb ősi forrásokból, népi hangzásvilágból merítő zenekar a húros-pengetős és ütőhangszerek világát a hétköznapi gondokat, bánatokat feledtető módon ötvözi szaxofonnal és a legelső hangszerrel, az énekhanggal.
Mint arról Krulik Zoltán, az együttes alapítója lapunknak beszélt, 2001-ben rögzítették 9 colinda című albumukat, ez alkotja az adventi koncertek gerincét. A koncerteken tehát a magyar népzene archaikus formáit és a dalt segítségül hívva idézik az adventet és a közelgő karácsonyt, a gyermekét váró Mária énekeit, a betlehemi gyermekgyilkosság elől Egyiptomba menekülő Szent Család hányattatásait, a pásztorok és a háromkirályok hódolatát és a várva várt ünnepet, a családi otthont, az együttlét örömét. A colinda Lengyelországban és a Balkánon, illetve tőlünk keletre ismert fogalma tulajdonképpen megegyezik a magyar földön ismert betlehemezéssel. A colindákról elkeresztelt korong nyitódala adja a két helyszínen is megrendezendő koncert címét: „Mennyei szép hajnal”. A Krulik Zoltán alkotta zenei anyaggal a Makám együttes már számos szakrális és koncerthelyen bemutatkozott hazánkban és az ország határain kívül is, Budapest mellett Pécsett, Kaposvárott, Piliscsabán, külhonban pedig Krakkóban, valamint Prágában.
Krulik Zoltán, aki a zenekar mellett a repertoár megalkotója is, az elmúlt évtizedekben az indiai muzsikával is szorosabb barátságba került, így a Makám zenéjében nem véletlenül hallhatók a világ második legnépesebb országának melódiái, de az együttes Bartók és Kodály hagyományát követve mégis a magyar népzenéből táplálkozik elsősorban. A koncerteken elhangzó szövegeket – bár maga a zeneszerző állította össze – Erdélyi Zsuzsanna gyűjtése és a csángó magyar szövegtöredékek egyaránt ihlették, és folyamatosan inspirálják Krulikot. A zene további érdekessége, hogy bár a szöveg és a dallam legtöbbször archaikus forrású, a hangszerelés kifejezetten európai, középkori jellegű.
Orbán Viktor: Lázárt elvesztettük! + videó
