Sólyom a szlovák kisebbségvédelmi törvény megalkotását sürgeti +Képriport

Egy szlovákiai kisebbségvédelmi törvény megalkotásának kezdeményezésre szólította fel a szlovák államfőt Sólyom László szombaton Érsekújváron, a két köztársasági elnök találkozója utáni sajtóértekezleten. Ivan Gasparovics kijelentette: neki nincs olyan jogköre, amely lehetővé tenné, hogy törvényeket kezdeményezzen a parlamentben.• Sólyom László és Ivan Gasparovics Érsekújváron találkozik • Szlovákia: kétnyelvűek lesznek a megnevezések a kisebbségi tankönyvekben• Fölösleges a vita a szlovákiai magyar helységnevekről?

„Kértem elnök urat, hogy kezdeményezze a parlamentnél egy kisebbségi törvény megalkotását. Ez az itteni magyarságnak régi kívánsága” – mondta Sólyom László a tárgyalás után. A törvény tisztázhatná a kisebbségek státuszát, egységesen szabályozhatná a lehetőségeiket – tette hozzá. Sólyom László azt is kérte, hogy gyorsítsák fel a közös történelemkönyv mielőbbi megvalósítását, és támogassák a kisebbségek kapcsolattartását az anyaország civil és állami szervezeteivel. A magyar államfő emellett megfontolásra ajánlotta a kisebbségi ombudsman intézményének bevezetését. Egy külön biztos nagyobb súlyt adhat a kérdéseknek – érvelt Sólyom László. Ivan Gasparovics szerint nincs szükség a kisebbségi ombudsmanra, ennek ellenére még lehet beszélni a kérdésről.

„A szlovák államfőnek nincs olyan jogköre, amely lehetővé tenné, hogy törvényeket kezdeményezzen a parlamentben” – reagált a kisebbségi törvény kérdésére a szlovák államfő. Ivan Gasparovics kérdésre kiemelte: egyetért azzal, hogy a kisebbségi tankönyvekben kétnyelvűek legyenek a földrajzi megnevezések. Csak néhány település neve kétséges, azoké, amelyeknek a nevét a XIX. században magyarosították – tette hozzá. Ugyanakkor kiemelte: a szlovákiai magyar tankönyvek ellen politikai szempontból lehettek kifogások, de jogi szempontból a kifogásolt tankönyvek rendben voltak. Arra a kérdésre, hogy aláírja-e a szerdán a parlament által elfogadott jogszabályt, Ivan Gasparovics azt mondta: még nem kapta meg a dokumentumot, így nem is olvasta azt.

Sólyom László szerint „legfőbb ideje” volt elfogadni ezt a törvényt. „Azzal, hogy ezt a törvényt meghozták, semmilyen kegyet nem gyakoroltak, egy korábbi, normális állapotot állítottak helyre” – hangsúlyozta a magyar államfő, hozzátéve: arra kérte szlovák partnerét, hogy minél előbb írja alá a törvényt.

A két elnök találkozójuk után elítélte a szélsőségeseket a határ mindkét oldalán. Sólyom László ugyanakkor elmondta: fel kell tárni, hogy ezek a megmozdulások honnan jönnek, azaz vajon egyes marginális csoportoktól vagy egy politikai körből eredeznek-e. Leszögezte: nincsenek szlovákellenes érzelmek Magyarországon sem az itteni szlovák kisebbség, sem a Szlovák Köztársaság ellen. Gasparovics ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a szélsőséges elemek a múltat idézik, s Szlovákia jogszabállyal bünteti a szélsőséges megnyilvánulásokat.

Magyarország nem kérdőjelezi meg a trianoni döntést

Kérdésre válaszolva Sólyom László kiemelte: Magyarországon nem kérdőjelezik meg a trianoni szerződés érvényességét, ezért nem érti, miért lenne szükség a magyar álláspont újabb hivatalos megerősítésére. A magyar–szlovák alapszerződésben benne van, hogy a két állam elismeri a mai országhatárokat, és nincs területi követelése egymással szemben. Egy Trianont megerősítő magyar nyilatkozat szükségességét Mikulás Dzurinda volt szlovák kormányfő vetette fel a héten az MTI-nek adott interjújában.

Ivan Gasparovics szerint a jövő szempontjából alapvető követelmény, hogy gyakrabban találkozzanak. Sólyom László meghívását elfogadja, de csak a szlovákiai elnökválasztás után kerítene rá sort – tette hozzá azt követően, hogy a magyar elnök megerősítette korábbi meghívását.

Sólyom László magyar újságíróknak azt is hangsúlyozta: aggasztó, hogy a miniszterelnöki tárgyalás után folytatódtak a magyarság elleni kirohanások, aggasztó az a stílus, ahogyan elutasították Gyurcsány Ferenc hatpontos javaslatát. Ennek ellenére még mindig jobb találkozni egymással, mint az, ha nem beszélne egymással a magyar és a szlovák fél – tette hozzá. Először egymás között kell tisztázni a félreértéseket, csak a jogi panaszokat lehet adott esetben nemzetközi fórumok elé vinni – húzta alá konkrét példát nem említve.

A héten a Fidesz szakpolitikusa, Németh Zsolt vetette fel, hogy a kétoldalú egyeztetés mellett nemzetközi szintre kell vinni a Magyarország és Szlovákia közötti vitás kérdéseket. A két államfő eredetileg egy órán át tárgyalt volna a dél-szlovákiai Érsekújváron, a találkozó azonban körülbelül kétórásra bővült, amelyet egy hosszú sajtótájékoztató követett. A kétoldalú megbeszélés után Sólyom László tárgyalt a Magyar Koalíció Pártjának képviselőivel is.

(MTI)