Az MDF bocsánatkérést vár Orbán Viktortól, amiért egy múlt heti parlamenti szavazás után arról beszélt, hogy a kormány MDF-es képviselőket vásárol meg, miközben most hétfőn ő és még négy fideszes képviselő is megszavazta a szociális törvényhez benyújtott, a kormány által támogatott módosító javaslatokat. Cser-Palkovics erre így reagált: az MDF immár végleg botránypárttá vált. A fideszes politikus úgy véli, a kisebbségi kormány hétről hétre való kisegítése, az adótörvények megszavazása, a frakció botrányos újraalakítása és egy korábbi fideszes képviselő alaptalan vádolása után az egykori rendszerváltó párt visszavonhatatlanul botránypárttá vált. Ezt pedig azzal sem tudják elleplezni, hogy butaságokat beszélnek nyilvánvalóan tévesen szavazó képviselők kapcsán – szögezte le Cser-Palkovics András.
Az állam pénzügyi, gazdasági kapcsolatainak átláthatóságával indokolta a Polgári Törvénykönyv hatályba lépéséről szóló törvény módosítását expozéjában Avarkeszi Dezső, az igazságügyi tárca államtitkára kedden az Országgyűlésben. Kifejtette: a mostani feszült gazdasági helyzetben fontos, hogy az állam pénzügyi, gazdasági kapcsolatai átláthatók legyenek; ennek jegyében indokolt törvényben rögzíteni, hogy vagyoni jogviszonyban az állam nem hivatkozhat az üzleti titok szabályaira.
Az államháztartás alrendszereinek is kellene ügyleti és késedelmi kamatot fizetnie
Az államtitkár kiemelte, hogy az államháztartás alrendszereivel pénzügyi, gazdasági viszonyba kerülő magán- és jogi személyek, valamint más jogalanyok megkapják az őket megillető ügyleti és késedelmi kamatot. A törvényjavaslat kimondja az államháztartás alrendszereit ügyleti vagy késedelmi kamatok megfizetése alól mentesítő megállapodások semmisségét. Nem térhetnek el a késedelmi, ügyleti kamat fizetésének szabályaitól azon szervezetek sem, amelyeket államháztartási szervezet alapított, vagy amelyben ilyen szervezet többségi befolyással bír – mondta Avarkeszi Dezső.
A zálogjogi szabályok is változnának
A hatályos zálogjogi szabályok is változnának: a törvényjavaslat célja, hogy gépjárműveket terhelő jelzálogjog a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása nélkül is alapítható legyen. Így érhető el, hogy a hitelezők a zálogjogot alkalmazzák követelésük biztosítására. A gépjárműveknél a zálogszerződés magánokirati formában is érvényes lenne.
Módosulna az üzleti titok fogalma
Szabó Éva (MSZP) hozzászólásában elmondta, hogy a szocialista frakció támogatja a törvényjavaslatot. Kifejtette: egyetértenek a törvényjavaslat céljaival, értékválasztásával és az üzleti titok fogalmának módosításával. A javaslat kizárja annak lehetőségét, hogy az állam gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó információ, tény, adat üzleti titoknak minősülhessen a jövőben. Ami viszont megfelel az állam-, vagy a szolgálati titok feltételeinek, az továbbra is védett körbe tartozik majd – tette hozzá.
A törvénymódosítás rögzíti annak feltételeit is, hogy a magánszemélyek garantáltan hozzájuthassanak a késedelmi vagy ügyleti kamatokhoz. A képviselő megjegyezte: a zálogjogra vonatkozó módosítás előkészítése az év első felében megindult, hogy segítsék a gépjármű hitelbiztosítékként történő elfogadását. A kialakult gazdasági helyzet ráerősített arra, hogy a módosításra szükség van. Az elnöklő Világosi Gábor az általános vitát elnapolta.
Frankné: Az ingatlannyilvántartás szabályait külön törvényben kell megoldani
Az Országgyűlésnek a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitáján Frankné Kovács Szilvia (MSZP) kiemelte: a módosítás az állampolgárok alapvető viszonyait szabályozza, a mindennapokra jelentős kihatással bír. Szólt arról, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) novemberi konferenciája megerősítette a résztvevőket abban: a gazdasági társaságok jogát nem szabad beemelni a kódexbe. Kifejtette: egyetértettek abban is, hogy az ingatlannyilvántartás részletes szabályozását külön törvényben kell megoldani, a Ptk.-ban elég az alapelvek rögzítése. Ugyanakkor szükséges a gondokoltak jogi védelmének pontosabb körülírása – jegyezte meg.
A szocialista képviselő az öröklési jog kapcsán kiemelte: a leszármazott hiányára vonatkozó öröklési szabályok megváltoznának, de szükséges az özvegyi jog szabályozásának ismételt áttekintése is. Mint mondta, bíznak abban, hogy a benyújtott módosítások fő célja majd a konszenzus keresése lesz. Avarkeszi Dezső, az igazságügyi tárca államtitkára felidézte, hogy a kormány 2008. május 28-án fogadta el az új Ptk.-tervezetét, és június elején nyújtotta be az Országgyűlésnek. Mint mondta, egyetértettek az Országgyűlés döntésével, hogy bár az általános vita kedden lezárul, de példa nélküli hosszú idő áll rendelkezésre februárig a módosító indítványok benyújtására. Megjegyezte: Magyarország polgári jogi viszonyait hosszú évekre meghatározhatja a törvény.
Az elnöklő Világosi Gábor az általános vitát lezárta, a képviselőknek 2009. február 2-ig lehet módosító indítványokat benyújtaniuk.
(MTI)
