Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin A polgárok fekete-sárga koalíciót kívánnak című cikkében ismerteti a legfrissebb közvélemény-kutatási eredményeket. A németek határozottak: országos szinten 52 százalékuk támogatna egy CDU–FDP-koalíciót. Ez az eredménye az Infratest-Dimap közvélemény-kutató intézet felmérésének. A mostani CDU/CSU–SPD-nagykoalíció fennmaradását a válság ellenére a megkérdezettek alig 40 százaléka támogatná. A baloldali, SPD–zöldek–Baloldali Pártból álló koalíció kezébe mindössze 18 százalékuk adná szívesen az ország vezetését. Ha következő vasárnap választanának, akkor 35 százalék voksolna a CDU/CSU-ra, 25 az SPD-re, 14 a liberálisokra, 11-11 a zöldekre és a Baloldali Pártra.
Norbert Röttgen, a Bundestag CDU-frakciójának igazgatója ugyanakkor bírálta a liberálisok programját. Mint mondta, „az FDP személyek és program tekintetében némileg egyoldalú”. Sokkal többet egyelőre nem lehet hallani tőlük, mint az adócsökkentés és az államadósság csökkentésének követelését. Ezt a két követelést nem lehet összeegyeztetni – fűzte hozzá.
Röttgen egyúttal óvta az FDP-t, hogy a hesseni választásokon aratott győzelme okán a tartományi kormányokat képviselő szövetségi tanácsban nyomást gyakoroljon a nagykoalícióra. „Nem vagyunk zsarolhatóak. Senki sem engedheti meg magának, hogy zsarolják” – fogalmazott a frakcióigazgató.
A hesseni CDU–FDP-győzelem után a két pártelnök, Angela Merkel és Guido Westerwelle a két párt koalíciója mellett tette le a voksát, és Röttgen bírálata ellenére kitartott a pártelnökök megállapodása mellett, kijelentve: az FDP az a párt, mellyel a CDU a leghatékonyabban együtt tud kormányozni.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap A Kelet-Európában aktív bankok Brüsszelt hívják segítségül című cikkében ismerteti a legújabb befektetői segélykérést.
A kelet-európai gazdasági és pénzügyi válság a bankokat némileg meglepő segélykérésre ösztönözte. Kilenc nyugati bank – közte az osztrák Raiffeisen International, az Erste Bank és a Bank Austria – szövetkezett, és „kelet-európai akciótervet” követelnek a brüsszeli bizottságtól és az Európai Központi Banktól.
Hiszen számos kelet-európai állam – ellentétben a nyugati uniós tagokkal – a szükséghelyzet miatt lemondott az állami konjunktúraélénkítő intézkedésekről, mert egyszerűen hiányoznak a pénzügyi források erre. Magyarország és Lettország, melyek a válság miatt az államcsőd szélére jutottak, csak a valutalap és az EU hitelével volt megmenthető.
A bankok a nyugat-európai kormányoktól és a brüsszeli bizottságtól egy az egész régiót magába foglaló menetrend kidolgozását kérik. Ez a terv nemcsak az uniós tagállamokat érintené, hanem Szerbiát és Ukrajnát is, ahol igen erős az osztrák bankok jelenléte. A kezdeményezés egyik motorja Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezetője. A csoport Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban az egyik legfontosabb pénzügyi szereplőnek számít.
„Sokan közülünk 50 éven keresztül azért küzdöttünk, hogy eltakarítsuk ezekből az országokból a kommunizmust, s most a térségben a szabad piacgazdaság az úr, nem hagyhatjuk magukra őket, amikor nagyon hideg szelek fújnak” – nyilatkozta Stepic. Mint mondta, most a radikálisan romló gazdasági helyzet miatt lépett a nyilvánosság elé. Az osztrákok mellett az olasz Intesa Sanpaolo, a belga KBC, a francia Société Générale, a svéd Swedbank, a görög EFG Europbank és a német Bayern LB támogatja a kezdeményezést.
Az osztrák bankok kelet-európai hitelkihelyezése eléri a 220 milliárd eurót, ami az alpesi köztársaság GDP-jének 68 százaléka. Ha csak a hitelek tíz százalékával történik valami, akkor nagyon súlyos problémával állunk szemben – vélekedik a pénzügyi szakemberként ismert Hannes Androsch.
origo.hu
Luxusszállodában pihente ki a Hősök terei tüntetés fáradalmait Magyar Péter
