Focus
A müncheni hírmagazin az Új terrorvideó közvetlenül Berlinhez fordul című cikkében ismerteti a legújabb fenyegető üzenetet. Amint arról a közszolgálati ARD televízió kedden beszámolt, egy maszkot viselő személy egy fenyegető videoüzenet utolsó fejezetét németül mondta el. Fenyegetései az afganisztáni és a gázai történésekkel állnak összefüggésben. „Ebben az évben néhány meglepetéscsomagot készítünk a megszálló hatalmaknak. A megszállók szövetségeseinek mindig számítaniuk kell támadásainkra” – idézi az ARD a videót, melynek szerzőjeként az Iszlám Dzsihád Uniót (IDU) feltételezik. A videó vélhetőleg a gázai izraeli támadás idején készült, mert az IDU közvetlenül erre utalt. „Tíz napja tétlenül nézi a világ, ahogy a Gázai övezetben muzulmánokat mészárolnak” – áll az iszlamisták üzenetében, akik ezt követően a berlini kormányhoz fordulnak: „Hol van az Egyesült Államok? Hol marad Merkel asszony és kormánya?”
Die Presse
Az osztrák napilapban Christian Höller A kormány támogatja Kelet-Európa megsegítését című cikkében ismerteti a bécsi kormány bankmentő elképzeléseit. Werner Faymann (SPÖ) kancellár és Josef Pröll (ÖVP) pénzügyminiszter kampánykörútra indul az EU-ban, hogy meggyőzze kollégáit a kelet-európai segélyprogram szükségességéről. Szerdán Faymann Berlinbe repül, hogy erről tárgyaljon Angela Merkellel, majd csütörtökön Prágába utazik, hogy ott Mirek Topolánek cseh miniszterelnökkel és az EU soros elnökével egyeztessen. Pröll a következő hetekben Ukrajnába, Romániába és Bulgáriába látogat, hogy ott tárgyaljon a nemzeti bankmentő csomagok megvalósításának lehetőségéről. Faymann és Pröll ezzel az úttal a kilenc nagybank segélykérésére reagál – köztük ott van a Raiffeisen International, a Bank Austria és az Erste Bank. E bankok a múlt héten egy akciótervet követeltek a megrendült kelet- és közép-európai gazdaság megmentésére. A sietősen előkészített reklámtúra megmutatja, mennyire komolyan veszi a témát Bécs. Pröll kedden, a kormányülés után kijelentette: itt nemcsak arról van szó, hogy védőernyőt kapjanak a hazai bankok keleti leányvállalatai, hanem arról is, nehogy az egész rendszer „összeomoljon.” Ausztria a bankok tekintetében Kelet-Európában nagyhatalom. Az osztrák banki kihelyezések értéke elérte a 230 milliárd eurót, ami a GDP 68 százaléka. Ellentétben a nyugati államokkal, számos közép- és kelet-európai állam lemondott az állami gazdaságélénkítő lépésekről, mert nincs erre pénze. A bankok és az osztrák kormány elgondolása szerint ebben az EU-bizottságnak, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) kellene segítenie. A segélycsomag forrásai főként az EBRD-től és az IMF-től jönnének. Múlt pénteken a bécsi pénzügyminisztériumban találkoztak e két szervezet képviselői és szakértői. „Éppen az EBRD mint Kelet-Európa bankja erre a feladatra a legalkalmasabb” – vélekedik Michael Ikrath ÖVP-képviselő és a takarékszövetkezetek egyesületének főtitkára. Ikrath szerint elegendő lenne egy 100 milliárd eurós védőernyő.
Der Standard
A baloldali-liberális osztrák napilapban Szigetvári András Pénz a Nabucco vezetékre című, budapesti keltezésű cikkében von kritikus mérleget a keddi konferenciáról. A nagy akadályokat nem sikerült elhárítani, de először fog a Nabucco-elképzelés közvetlen uniós támogatást kapni. Ez a hozadéka a keddi, budapesti konferenciának. Gyurcsány 200-300 millió eurót igényelt a vezeték első szakaszának elindításához. Andries Piebalgs uniós biztos csapata a lapnak megerősítette, hogy a bizottság legkésőbb jövő héten áldását adja az elgondolásra. Az uniós bizottság 2008 végén a válság hatásait enyhítendő az európai újjáépítési tervbe befogadta a Nabuccót, de most említettek először konkrét összegeket. A budapesti kormány hosszabb távon lényegesen több pénzt, mintegy 2,5 milliárd eurót szeretett volna, de az EU elutasította ezt az igényt. „A Nabuccóban részt vevő cégeknek, mint az ÖMV-nak van elég pénze” – nyilatkozta Piebalgs a lapnak. Mint az a budapesti konferencián ismét bebizonyosodott, a finanszírozás csak mellékhadszíntérnek számít. Egyrészt teljesen bizonytalan, lesz-e elegendő gáz a vezetékben, hiszen Oroszország a Déli Áramlattal konkurens elképzeléseket táplál. Ankara politikai engedményeket – gyorsabb uniós csatlakozást – követel, török hozzájárulás nélkül a vezetékhálózat megvalósíthatatlan. Az is világos volt a konferencián, hogy e kérdésben is feszültségek tapasztalhatók Bécs és Budapest között. Június végéig a részt vevő államoknak meg kell kötniük a vezeték építéséhez szükséges szerződéseket – követelte Gyurcsány. Hogy két hónappal előbb vagy később történik ez, annak nincs jelentősége – nyilatkozta az osztrák gazdasági miniszter. Amennyiben tényleg megkötik a szerződést, biztosan lesznek olyan államok, melyek szállítanak a Nabuccónak. A következő Nabucco-találkozót február elején tartják Bécsben.
origo.hu
Luxusszállodában pihente ki a Hősök terei tüntetés fáradalmait Magyar Péter
