Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap Tűz ellen tűzzel harcolni című cikkében ismerteti a német pénzügyminiszter válságkezelő elképzeléseit. A bankok képviselői már hosszabb ideje követelik egy úgynevezett rossz bank létrehozását, tehát egyfajta állami szeméttelepét, ahol a bankok lerakhatnák rossz hiteleiket. Steinbrück bejelentette: éppen azok, akik most ezt követelik, ezzel egy időben azt is kimondták, hogy az állami bankmentő ernyőt nem kívánják igénybe venni. Egy ilyen banknak azonban legalább 150-200 milliárd eurós alaptőkével kellene rendelkeznie. „Hogyan álljak egy ilyen javaslattal a Bundestag elé?” – kérdezte Steinbrück. „A publikum egyszerűen őrültnek nyilvánítana” – fogalmazott. A pénzügyminiszter egyúttal eladósodás elleni fékeket követelt. Ellenkező esetben – attól tart – egy hitelfinanszírozott növekedési politika előrevetítené a következő válságot. „Amit most csinálunk, az a hitelbuborék kipukkadásának következménye, s most ugyanazzal az eszközzel küzdünk ellene. Néha muszáj a tűz ellen tűzzel harcolni – de tisztában kell lenni a következményekkel” – fogalmazott Steinbrück. Lapértesülések szerint a rossz értékpapírok okán a bankokat további milliárdos veszteségek fenyegetik. A szövetségi bank és a bankfelügyelet szerint a tartományi bankok és a nagybankok első körben csak a kockázatos kihelyezéseik töredékét írták le. Hírek szerint az intézetek a „mérgezett értékpapírok” értékét 300 milliárd euróra becsülik, melynek eddig alig negyedét írták le. A maradék továbbra is „illuzórikus értékeken” szerepel a bankok könyvelésében. Lapértesülések szerint a pénzügyminisztérium a teljes német bankszektorban összességében egybillió euróra becsüli a kockázatosnak számító papírokat. Ezt az értesülést ugyanakkor a berlini pénzügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó megerősíteni.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Majid Sattar Mindent a nullára? című cikkében elemzi a vasárnapi hesseni tartományi választások tanulságait. A vasárnapi választásokkal egy 18 hónapos folyamatos kampányidőszak ért véget, mely keményen megviselte Roland Kochot. 2008 nem volt más számára, mint állandó manőverezés, taktikázás, csapás és ellencsapás. A viszonyokról tanúskodik Dirk Metz kormányszóvivő irodája. Metz a november eleji csomagolás után máig nem pakolta ki a dobozokat. Természetesen hallotta Koch, hogy néhányan az SPD-frakcióban berzenkednek a Baloldali Párttal támogatásának elfogadásáról, de nem gondolták, hogy másodszor is megbuktatják Andrea Ypsilantit. A miniszterelnöki hivatalt ezért a mindent eldöntő szavazás előtt teljesen kitakarították. A mostani választás volt Koch utolsó esélye, hogy ügyvezető miniszterelnökből ismét valódi kormányfővé váljon. 2005 őszén Angela Merkel súlyos vereséget szenvedett a Bundestag-választásokon, Koch ekkor kiállt a pártelnöke mellett. Néhányan úgy vélik Wiesbadenben (Hessen tartományi székhelyén – a szerk.), hogy Koch nélkül nem lett volna Merkel kancellár. A szakpolitikusként elismert Koch szakértelmére később, a válságosnak bizonyuló 2008-as évben egyre inkább számított a CDU. A decemberi stuttgarti kongresszuson a legjobb eredménnyel választották meg Kochot a pártelnökhelyettesek közül.
Neues Deutschland (neues-deutschland.de)
A Baloldali Párthoz közel álló egykori NDK-állampárti napilapban Kerényi Gábor A magyarok és a halál télen című, budapesti keltezésű cikkében foglalkozik a növekvő hazai elnyomorodással. Már a gázválság előtt 65-en fagytak meg Magyarországon. Ezen emberek többsége saját lakásában vesztette életét, közülük csak minden negyedik volt hajléktalan. S nem csak idős, egyedül élő embereket ért ez a sors. Budapesten egy idős ember napokig ült az ágy szélén minden rendelkezésükre álló takaróba betakart felesége mellett. Amikor az idős asszonyt beszállították a kórházba, már nem lehetett rajta segíteni. Az egyszeri szociális segélyek nem jelentenek valódi megoldást, hiszen a rendszeres támogatások, segélyek és nyugdíjak messze elmaradnak a létminimumtól. A szociális segélyeknek nem szabad meghaladniuk az érvényes minimálbért, melynek összege az idén 260 euró. A segélyre csak azok a háztartások jogosultak, melyeknél az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum összegét, ami 2007-ben mindössze 110 euró volt. A jövedelemhatár olyan alacsony, hogy sokan, akik amúgy igen szegények, mégis kiesnek a rendszerből. Az energiaköltségek kifizetése sokszor a mindennapi létfenntartási kötelezettségek miatt háttérbe szorul. Ezért az energiakonszernek óriási kintlevőségeket halmoztak fel. S a legszegényebbek nem is tudják, hogy a létező kapitalizmusban a rendkívüli szegénység következményei ellen segítséget kérhetnek. Az önkormányzatok szociális osztályai gyakran nem is tudnak az energiaszolgáltató kikapcsolási terveiről. Gyurcsány Ferenc utasította az illetékes minisztert, hogy dolgozzon ki egy tervet, miszerint az energiaellátó a kikapcsolás előtt köteles értesíteni az önkormányzatok szociális osztályait. Az egyik nagy energiaellátó is kikapcsolási moratóriumot hirdetett.
origo.hu
Magyar Pétert nem zavarja öccse támogatása
