Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban Katrin Elger, Ansbert Kneip és Merlind Theile Örökre idegen című cikkében foglalkozik a szövetségi köztársaság egyre drámaibb bevándorlási és integrációs problémáival. A 64 éves Süleyman Topaloglu családja három generáció óta él Németországban. Abban bízott, hogy a második generációnak majd sikerül. De a fia lecsúszott: előbb munkanélküliség, majd kábítószer, végül a börtön. Most az öreg az „Új falunk” nevű berlin-neuköllni önsegítő csoportba jár, ahol az ott élő törökök megpróbálnak bennszülötté válni, s legalább némileg integrálódni. Úgy tűnik, még sohasem tették ennyire könnyűvé a bevándorlóknak, hogy csatlakozzanak a német társadalomhoz. Mindezek ellenére még sohasem volt ilyen súlyos a helyzet. A Berlini Népességi és Fejlődési Intézet e héten bemutatott tanulmánya megdöbbentő eredményre jutott: aki idegenként érkezett, az is marad, függetlenül attól, hány éve élnek ott, vagy akár német útlevéllel rendelkeznek – írja a lap. Németországnak szüksége van bevándorlókra, mert a németeknek túl kevés gyermeke születik; a lakosság zsugorodik, öregszik, termelékenysége veszélybe kerül. De ha sokgyerekes bevándorlók nem találnak munkát, akkor ők is sokba kerülnek ahelyett, hogy segítenék az állam fenntartását. A kutatók – akik számos adat, például képzettségük, vagy munkaerő-piaci helyzetük alapján mérik egy adott csoport integrációját – szerint legjobban a dél-európaiaknak, spanyoloknak, portugáloknak, olaszoknak és görögöknek sikerült a beilleszkedés. Az előítéletek ellenére jól sikerült a beilleszkedésük a népi németeknek is: második generációjuk szinte mintaszerűen használja a továbbtanulási lehetőségeket. Körükben magasabb a gimnazisták és egyetemisták aránya, mint a németországi németek körében. Rendkívül rosszul integráltak a Törökországból érkezettek, a maguk 3 milliós táborukkal a második legnagyobb csoport. Ők különböznek leginkább a németekétől: gyengébben képzettek, rosszabbul fizetettek, gyakrabban munkanélküliek. S ebben alig játszik szerepet, milyen régen laknak Németországban. A török gyerekek 30 százalékának nincs iskolai végzettsége, csak 14 százalékuknak sikerül elérnie az érettségit, ami még a felét sem éri el a német lakosságnak. S mert a bevándorlóknak több gyerekük van, mint a bennszülötteknek, ezért a probléma csak növekedni fog. Már ma is miden harmadik gyerek Németországban bevándorló családba születik. Sok török vendégmunkás nem is kívánt integrálódni, hiszen csak pár évig pénzt akartak keresni és utána hazautazni. De mégis maradtak, gettókba rendezkedtek be. Egy felmérés szerint a bevándorló gyerekek kétharmada a negyedik osztály után sem tud kielégítően olvasni. Különösen komoly a helyzet azokban a városokban, ahol magas a bevándorlók aránya, mint Berlin, Bréma és Hamburg. Reiner Klingholz, a berlini intézet vezetője szerint a képzettség és a siker kulcsa a nyelv. „Túl sokáig megszokottnak számított, hogy az általános iskolai osztályok 80 százalékában nem értettek németül” – fogalmazott Klingholz.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap internetes kiadása A szövetségi kormány elfogadta a második konjunktúracsomagot címmel tudósít minden idők legnagyobb gazdaságélénkítő programjának útra bocsátásáról. A szövetségi kormány ma délelőtt elfogadta a szövetségi köztársaság történetének legnagyobb konjunktúracsomagját. Ebben az idei és a következő évben közel 50 milliárd euróval kívánnak elsősegélyt nyújtani a gazdaságnak. Az intézkedéssorozat alapját az adó- és járulékcsökkentés képezi. Különösen az új gépjárműadó elfogadását kísérték heves viták. Az SPD nyomására a koalíció lemondott arról a záradékról, mely különösen a nagy fogyasztású modelleket részesítette volna kedvezményben. Még ezt a kompromisszumot is bírálják környezetvédő szervezetek, mert a mostani kompromisszum külön kedvezményekben részesíti a dízelautókat, így ennek a szabályozásnak nincs kedvező ökológiai hatása. A kormány – tekintettel a döntéseik kiadási vonzatára – egyúttal elfogadott egy pótköltségvetést is. Ez rendkívüli magasságokba tornázta a költségvetési hiányt, mely az eredetileg tervezett 18,3-ról 36,8 milliárd euróra emelkedett. Ez a tervezett kamatcsökkentési alap költségeivel egyetemben szakértők szerint az idén elérheti legalább a 45-50 milliárd eurót. A pótköltségvetés az alaptörvény 115. paragrafusa alapján megállapította az „összgazdasági egyensúly zavarát”. Ebben a kivételes esetben ugyanis az alaptörvény engedélyezi, hogy az éves hitelfelvétel meghaladja a befektetéseket. Az önkormányzatok valamivel kevesebbet kapnak a második konjunktúracsomag mintegy 10 milliárd eurós befektetési alapjából. A CDU jelzése szerint a tervezett 75 százalékos arány helyett inkább csak 70 százalékra lehet számítani. Még ma délután egyeztetnek a csomagról a Bundestag-frakciók. A gyors elfogadás érdekében már pénteken tervezik a törvénytervezet első olvasatának vitáját. A tervek szerint február közepén tudnak a jogszabályról szavazni.
origo.hu
Magyar Pétert nem zavarja öccse támogatása
