Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap Megnövekedett terrorveszély Németországban a Bundestag választások előtt című cikkében ismerteti a Szövetségi Alkotmányvédelmi figyelmeztetését. A terrorelhárítás szerepét is betöltő alkotmányvédelmi hivatal a 2009-es Bundestag választásokkal kapcsolatban figyelmeztetett az iszlamista merényletek veszélyére. A közelmúltban az interneten terjesztett fenyegető német nyelvű fenyegető videók azt bizonyítják, „hogy merényletek készülnek országunk ellen.” Valószínű, hogy a szélsőséges al-Kaida hálózat a választásokat kívánja felhasználni, hogy elérje a német csapatok afganisztáni kivonulását. „Világos párhuzamosságok tapasztalhatóak a spanyolországi helyzettel” – nyilatkozta a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) vezetője. A madridi merénylet jelentősen befolyásolta a 2004-es spanyol választásokat, s végül a csapatok iraki kivonásához vezetett. Röviddel a voksolás elé időzített merénylet eredményeként új kormányt választottak. A merényletsorozat következtében 191-en veszítették életüket, s több mint 1800 megsebesültek. Németországban több száz, radikális személy él – nyilatkozta Fromm. Köztük számos konvertita, valamint állampolgárságot kapott muzulmán. Egyúttal együttműködésre hívta a muzulmán közösség tagjait az alkotmányvédelemmel és rendőrséggel. Ennek eredménye egyelőre soványnak mondható, hiszen egy e célból létrehozott forródrótot eddig szinte senki sem használta. A gázai háború csak tovább növelte Németország terrorfenyegetettségét – figyelmeztetett Fromm. A harci cselekmények és a tudósítások, főként az arab világban, új gyűlöletet keltettek. „Aggodalmunk szerint ez palesztinokat és más muzulmánokat spontán támadásokra ösztönözhet Németországban.” Az izraeli és zsidó intézmények eddig is meglévő fenyegetettsége tovább növekedett. Az iszlamista indíttatású bűncselekmények száma emelkedett. A BKA adatai szerint 160 esetben nyomoznak, ez tavaly még csak 105 volt. Ráadásul 2001. szeptember 11-e óta a BKA statisztikája szerint 61 német veszítette életét külföldön iszlamista merényletekben.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban Stefan Berg Forradalom vidéken című cikkében foglalkozik egy tragikomikus brandenburgi közjátékkal. Február 15-én dönt a 3695 welzowi arról, hogy polgármesterük hivatalában maradhat vagy sem. Reiner Jestelt települése határain túl egy tragikomédia tette ismertté. A polgárok szeretnének megszabadulni tőle, mert anno együttműködött a Stasival. Röplapokat osztogatnak ás az kiabálják „Kifelé a Stasival.” 20 évvel 1989 után kirobbant a forradalom a vidéki kisvárosban. Jestel nem az első polgármester lenne, aki az állítólagos spicli tevékenységébe bukik bele, s az sem lenne példátlan, hogy valaki saját magának köszönheti karrierje végét. De ritkán lőtt valaki ekkora öngólt. Jestel ugyanis egy Stasi felülvizsgálattal kívánt megszabadulni tehertétellé vált helyettesétől, de ebbe a csapdába maga bukott bele. Ez már a Stasi ügyeket edzett brandenburgiaknak is sok volt. Egykor Welzow sokat nyújthatott a lakosainak, sok ezer munkahelyet a külszíni bányában, brikettgyárban és az üvegüzemben. S a legjobb munkásoknak nem kellett 15 évet várnia a Wartburgra. Mert a befalazott munkás- és paraszt állam olyannyira rászorult a hazai szénre, hogy ezért mindegyik welzowi fontosnak érezhette magát. Az újraegyesüléssel azonban eltűntek a munkahelyek, a lakosok egy része és az addig érzett fontosság. Ennek a frusztrációnak estek áldozatul a polgármesterek, kettő közülük előrehozott választások áldozatául váltak. 2003-ban a CDU politikus Jestelt, szakmája szerint vegyipari szakmunkás, 57 százalékkal győzött a választásokon. Az új polgármester miatti öröm azonban rövid ideig tartott, mert Jestel cukorbeteg. Egy gyógyszerváltás igen megviselte, nem tudta követni az eseményeket. Mind többen gondolták úgy, hogy ideje lenne átengednie a pozícióját másnak. Mert Jestel ennek ellenére polgármester kívánt maradni, ezért a képviselő testület alkalmatlanná nyilvánította. Helyettesét, Detlef Puscht bízták meg ideiglenesen a városvezetéssel. Jestel azonban sikeresen pereskedett a testület döntése ellen. Sőt, azt állította, az őt tévesen kezelő orvos megpróbálta meggyilkolni. Fő ellenfele azonban Pusch volt, s ezért két városi képviselő kezdeményezte a helyettes Stasi múltjának felülvizsgálatát. A beadványt Jestel is aláírta. Az összeesküvők azonban elkövettek egy súlyos hibát, nem kérték ki az érintett beleegyezését. Így az aktákat kezelő hivatal elutasította a kérést, s az ügy így nyilvánosságra került. A képviselők végül úgy döntöttek, mindenkiről kikérik a Stasi aktákat. Puschról nem találtak semmit, Jestelről viszont igen. Ő „Möschke” fedőnéven dolgozott, ami azért is kellemetlen, mert 1998-ban Jestel még önkormányzati képviselőként aláírt egy nyilatkozatot, miszerint sohasem dolgozott a Stasinak. Ez újabb felháborodásba torkollott Welzowban, s következett az újabb felmentési eljárás, mert súlyosan megtévesztette a munkaadóját. De Jestel, aki nem tagadja Stasi múltját, ismét bíróság előtt kereste igazát, ahol győzött. A korábbi állításai és az akták adatai között valóban jelentős az eltérés. De mivel 2003-ban nem ismételte meg a nyilatkozatát, ezért nem lehet megtévesztésről beszélni, ítélték a cottbusi közigazgatási bíróságon. Jestel kilépésével megelőzte, hogy kizárják a CDU-ból. A welzowiakat felháborította az ítélet. Amikor az önkormányzati képviselők a kérdésről vitatkoztak, több százan tüntettek a városháza elé. „Nem akarunk Stasi polgármestert” – állt a transzparenseiken. Decemberben a képviselő testület 14-2 arányban felszólította a távozásra. Mert sejtették, hogy Jestelt ez sem hatja meg, ezért egyúttal egy ügydöntő népszavazást is kezdeményeztek.
origo.hu
Ukránbarát és bevándorláspárti paktumot kötött az Európai Néppárt és a baloldal – Magyar Péter és a Tisza Párt is jóváhagyta a megállapodást
