Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Februárban bedől a munkaerőpiac című cikkében ismerteti a gazdasági válság hatását a szövetségi köztársaságban. A munkaerőpiac kilátásai rendkívül sötétek, szakértők véleménye szerint februárban a munkanélküliek száma átlag feletti arányban növekedett. Összességében a hónap végén 3,55 milliónyian lesznek munkanélküliek, több mint 65 ezerrel többen, mint januárban. Ez a legnagyobb emelkedés lenne a 2005-ös válságév óta. Szakértői becslések szerint a helyzet sokkal rosszabb lesz, mint azt a berlini kormány feltételezte. A szövetségi kormány ma már optimistának számító hivatalos előrejelzése szerint ez év végig a munkanélküliség félmillióval 3,6 millióra fog növekedni.
Az elemzők abban is egyetértenek, hogy ellentétben a szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) reményeivel, az elfogadott reformok ellenére továbbra is érzékenyen reagál a válságra. „A februári számok azt jelzik, hogy a recesszió teljes erejével elérte a munkaerőpiacot” – hangsúlyozta Eckart Tuchtfeld, a Commerzbank közgazdásza.
Frank-Jürgen Weise, a BA vezetőjének nyilatkozata szerint az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a rövidített munkaidőben alkalmazottak száma. Csak 2008 decemberében a vállalatok 295 ezer fő számára igényeltek ilyen támogatást. Weise várakozása szerint az ilyen munkahelyek megtarthatóak. A BA vezetője egyúttal ellenezte, hogy a romló munkaerő-piaci helyzetben ismét emeljék a járulékokat. „Gazdaságilag jobb időkben előre gondoskodott, és a BA elég tartalékot képzett, ami most szerencsénkre elég mozgásteret biztosít” – nyilatkozta Weise.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap Az elnök lavírozása című cikkében ismerteti a Werner Münch-ügyet, aki kilépett a CDU-ból annak arctalansága miatt. Werner Münch, aki 1991 és 1993 között Szászország-Anhalt miniszterelnöke volt, kilépett lakhelye, a freiburgi CDU járási szervezetéből. Münch 37 éves párttagságának befejezését a gazdaságpolitikai alapelvek felpuhításán túl az „elviselhetetlen belső és a nyilvánosság előtt bemutatott pártelnöki leszámolásokkal indokolta olyan személyekkel szemben, akik sok éven keresztül hűségesen szolgálták a CDU-t, nevezetesen Helmuth Kohl, Wolfgang Schäuble, Friedrich Merz, Paul Kirchhof, Günther Oettinger és Michael Glos. Münch panaszolja a CDU országos ügyekben tapasztalható arctalanságát is, valamint a pártelnök számos kérdésben bemutatott lavírozását, melynek egyetlen célja a koalíciós partner kielégítése. Merkelt egyedül „saját hatalmi pozíciójának stabilizálása” érdekli – mondta.
Az utolsó csepp az volt a pohárban, ahogyan a pártelnök a katolikus egyház fejét a nyilvánosság előtt elhiteltelenítette és megalázta, amikor erre semmilyen oka nem volt – fogalmazott Münch. Merkel megsértette a diplomácia és a személyes jó ízlés határait, amikor a holokauszttagadó Richard Williamson püspök és XVI. Benedek vitájába beavatkozott – tette hozzá.
A politológus végzettségű Münch hat éven keresztül volt tagja az Európai Parlamentnek, majd 1990-ben Szászország-Anhalt tartomány pénzügyminisztere lett. Miután Gies (CDU) miniszterelnök lemondott, a tartományi kereszténydemokraták vezetőjévé és kormányfővé választották. Mivel azzal vádolták, hogy túl magas költségtérítést engedélyezett magának, 1993-ban lemondott. Végül négyévnyi pereskedésébe került, míg sikerült tisztára mosnia hírnevét.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Manfred Quring Oroszország törvénybe foglalja a történelem értelmezését címmel ismerteti a legújabb moszkvai kezdeményezést. Szergej Sojgu, a katasztrófavédelem vezérezredesi rangban lévő minisztere szerint Oroszország történelme, illetve annak Kreml-hű értelmezése veszélyben van, és háborús veteránokkal találkozva felháborodottan beszélt arról, hogy a posztszovjet térségben tagadják „a háború eredményeit, a szovjet nép tetteit és hősiességét”. Ezt kívánja Sojgu egy törvénytervezettel megakadályozni. Aki a szovjet győzelmet tagadja, azt büntetőjogi értelemben felelősségre kell vonni, ezért bejelentette, hogy egy ilyen törvényt még az idén beterjeszt a duma elé.
Jurij Csajka főállamügyész támogatja ezt az elképzelést. Mint érvelt, az ilyen nyilatkozatok sértik az erkölcsöt és az etikát. Ugyan a szovjet győzelmet aligha vonja valaki kétségbe, de az zavarja a szovjet vezetést, hogy nem minden európai nép ünnepli ezt felszabadulásként. Főként a balti államok használják a Molotov–Ribbentrop-paktum alapján történt 1940-es szovjet bevonulásra a megszállás kifejezést. Az észtek odáig mentek, hogy Tallinn városközpontjából eltávolították a szovjet győzelmi emlékművet és áthelyezték egy katonatemetőbe. Moszkva ezt saját alapvető értékei megkérdőjelezéseként éli meg.
Az úgynevezett társadalmi kamara, a Kreml főnökének tanácsadó szerve szeretne egy alapvető dokumentumot készíteni a Szovjetunió második világháborús szerepéről, mely később törvényerővel rendelkezne. Ezután, örült már előre Sojgu, olyan országok elnökei, akik „apáink és nagyapáink hőstetteit” tagadják, nem látogathatnák meg büntetlenül Oroszországot. A polgármesterek pedig meggondolják az emlékművek lebontását – véli a vezérezredes.
Most a magyar tudományos élet megújítása ellen indított támadást a Soros-hálózat