Aki Kelet-Európában befektet, annak elvész a pénze?

A Kurier beszámol arról, hogy kelet-európai üzleti kockázatokkal ijesztgeti a konkurens osztrák bankok ügyfeleit egy bajor pénzintézet. A Süddeutsche Zeitung arról tudósít, hogy mind több üzemben elhalasztják a korábban megállapodott béremelések kifizetését.

2009. 04. 11. 7:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali német napilapban Detlef Esslinger Az üzemek nem fizetik ki a béremeléseket című cikkében foglalkozik a gazdasági válság egyik következményével. Milliónyi foglalkoztatott kénytelen lemondani a 2,1 százalékos béremelésről, annak ellenére, hogy 2008 őszén erről megállapodtak. A bérmegállapodás egyik záradéka megengedi, hogy a nehézségekkel küzdő vállalatok elhalasszák a béremelést. A Gesamtmetall nevű munkaadói szervezet becslése szerint, minden második üzem szeretné elkerülni a béremelést. Armin Schild, a frankfurti vasas szakszervezeti körzet vezetője szerint Thüringiában majd minden második, Hessenben és Rajnavidék-Pfalzban minden harmadik, a Saar-vidéken minden negyedik üzem nem kíván fizetni. „A helyzet hétről hétre nehezebb lesz” – nyilatkozta Schild, „drámaian emelkedik a súlyos problémákkal küzdő üzemek száma.” Ő azzal számol, hogy azon üzemek száma, melyek törölni kívánják a 2,1 százalékos emelést, még május elejéig nőni fog. Németország más területein hasonló tendencia tapasztalható. Werner Neugebauer, a bajor körzet vezetője szerint az üzemek ötöde tárgyalt a béremelés elhalasztásáról. Északrajna-Vesztfáliában ez az arány tíz százalék alatti, a tengerparti körzetben nagyjából ugyanennyi. A baden-württembergi körzet vasas szakszervezete még nem nyilatkozott. Mivel ebben a tartományban jelentős az autóipar aránya, ezért a béremelést elutasító üzemek aránya igen magas lehet. Közéjük tartozik többek között a Daimler. Erich Klemm, az üzemi tanács elnöke kész a tárgyalásokra. A munkaadók eljárása törvényes, miután a tavaly novemberben a vasas szakszervezetekkel megkötött bérmegállapodás február elsejével és május elsejével 2,1-2,1 százalékos béremelést irányzott elő a 3,6 millió foglalkoztatottjuknak. A második emelés hét hónappal elhalasztható, ha az üzem gazdaságilag nehéz helyzetbe kerül. A béremelés halasztásának feltétele a szakszervezetekkel történő megállapodás. A legtöbb helyen engedményeket kértek hozzájárulásukért cserébe a munkavállalók képviselői. A frankfurti IG Metall körzet vezetője szerint majd mindenütt elutasították, csak a hét hónappal történő halasztáshoz adták hozzájárulásukat. Klaus Franz, az Opel üzemi tanácsának vezetője szerint a 2,1 százalékos emelés része a konszern jövőjéről folytatott tárgyalásoknak. Franz arra törekszik, hogy az esetleg megtakarított pénzzel a munkavállalók Opel részesedését finanszírozzák. Más cégek a 2,1 százalékos béremelés törlésének ellentételezésére garantálták a foglalkoztatottak számának megőrzését, tanoncok képzését, valamint a karácsonyi jutalmak megőrzését.

Kurier (kurier.at)

A bécsi lapban Reinhard Göweil Kemény támadások Bajorországból című cikkében foglalkozik az osztrák-német bankháborúval. A Bad Reichenhall-i székhelyű Berchtesgaden vidéke takarékszövetkezet mostanában igen szokatlan levéllel próbál Ausztriában, különösen a szomszédos Salzburgban kuncsaftokat fogni. A levél szerint az osztrák bankok igen kockázatosak a kelet-európai üzleti aktivitásuk miatt. Ráadásul 2010-től megszűnik az osztrák banknak adott korlátlan garanciavállalás, folytatódik tovább a levélben. Ez ugyan lehetséges, de legrosszabb esetben a garanciavállalás értéke lecsökken a korábbi 20 000 eurós határra. Az is elképzelhető, hogy garanciavállalást mégis meghosszabbítják. A március 27-i levél mindezzel nem foglalkozik, mert az ügyfélfogást célozta meg, és az ügyfelek félelmére alapozott. Mindeddig ellentétes vádak érkeztek Németországból. 2006-ban a berlini pénzügyminisztérium tisztességtelen versenyre panaszkodott az osztrák bankok németországi akcióinál. Közvetve a német befektetőket adócsalásra bíztatták. A német bankfelügyelet nyomást gyakorolt osztrák társszervére az FMA-ra. Joseph Pröll most szintén az osztrák pénzügyi felügyelethez fordult az ügy tisztázása érdekében. „Németországtól elvárjuk, hogy világosan fellépjen eme elfogadhatatlan gyakorlat ellen” – áll a minisztérium nyilatkozatában. A bajor takarékszövetkezet utalása a kockázatos kelet-európai üzletekre nem nélkülözi a komikus elemeket: mert társtulajdonosa a Bajor Tartományi Banknak a BayernLB-nek. Ami viszont többségi tulajdonosa a karintiai Hypo Alpe Adria Banknak, mely igen komoly balkáni befektetésekkel rendelkezik. A tartományi bank 2008-as spekulációs üzletei után ötmilliárd eurós rekordveszteséget volt kénytelen elkönyvelni. A bankban 75 bajor takarékszövetkezet 520 millió euróra leértékelte a részesedését. S Bajorország kénytelen volt a bankot nehéz helyzetéből tízmilliárd euróval kisegíteni. A Berchtesgaden vidéki takarékszövetkezet – 1,5 milliárd eurós mérlegfőösszegével – nem különösebben nagy pénzintézet, és különösen érzi Salzburg közelsége miatt az osztrák konkurenciát. „Az emberek hozzánk jönnek, mert jobbak a termékeink” – nyilatkozta akkoriban Ludwig Scharinger, a Bajorországban is tevékenykedő Raiffeisen Bank felső-ausztriai vezetője.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.