Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali német napilapban Detlef Esslinger Az üzemek nem fizetik ki a béremeléseket című cikkében foglalkozik a gazdasági válság egyik következményével. Milliónyi foglalkoztatott kénytelen lemondani a 2,1 százalékos béremelésről, annak ellenére, hogy 2008 őszén erről megállapodtak. A bérmegállapodás egyik záradéka megengedi, hogy a nehézségekkel küzdő vállalatok elhalasszák a béremelést. A Gesamtmetall nevű munkaadói szervezet becslése szerint, minden második üzem szeretné elkerülni a béremelést. Armin Schild, a frankfurti vasas szakszervezeti körzet vezetője szerint Thüringiában majd minden második, Hessenben és Rajnavidék-Pfalzban minden harmadik, a Saar-vidéken minden negyedik üzem nem kíván fizetni. „A helyzet hétről hétre nehezebb lesz” – nyilatkozta Schild, „drámaian emelkedik a súlyos problémákkal küzdő üzemek száma.” Ő azzal számol, hogy azon üzemek száma, melyek törölni kívánják a 2,1 százalékos emelést, még május elejéig nőni fog. Németország más területein hasonló tendencia tapasztalható. Werner Neugebauer, a bajor körzet vezetője szerint az üzemek ötöde tárgyalt a béremelés elhalasztásáról. Északrajna-Vesztfáliában ez az arány tíz százalék alatti, a tengerparti körzetben nagyjából ugyanennyi. A baden-württembergi körzet vasas szakszervezete még nem nyilatkozott. Mivel ebben a tartományban jelentős az autóipar aránya, ezért a béremelést elutasító üzemek aránya igen magas lehet. Közéjük tartozik többek között a Daimler. Erich Klemm, az üzemi tanács elnöke kész a tárgyalásokra. A munkaadók eljárása törvényes, miután a tavaly novemberben a vasas szakszervezetekkel megkötött bérmegállapodás február elsejével és május elsejével 2,1-2,1 százalékos béremelést irányzott elő a 3,6 millió foglalkoztatottjuknak. A második emelés hét hónappal elhalasztható, ha az üzem gazdaságilag nehéz helyzetbe kerül. A béremelés halasztásának feltétele a szakszervezetekkel történő megállapodás. A legtöbb helyen engedményeket kértek hozzájárulásukért cserébe a munkavállalók képviselői. A frankfurti IG Metall körzet vezetője szerint majd mindenütt elutasították, csak a hét hónappal történő halasztáshoz adták hozzájárulásukat. Klaus Franz, az Opel üzemi tanácsának vezetője szerint a 2,1 százalékos emelés része a konszern jövőjéről folytatott tárgyalásoknak. Franz arra törekszik, hogy az esetleg megtakarított pénzzel a munkavállalók Opel részesedését finanszírozzák. Más cégek a 2,1 százalékos béremelés törlésének ellentételezésére garantálták a foglalkoztatottak számának megőrzését, tanoncok képzését, valamint a karácsonyi jutalmak megőrzését.
Kurier (kurier.at)
A bécsi lapban Reinhard Göweil Kemény támadások Bajorországból című cikkében foglalkozik az osztrák-német bankháborúval. A Bad Reichenhall-i székhelyű Berchtesgaden vidéke takarékszövetkezet mostanában igen szokatlan levéllel próbál Ausztriában, különösen a szomszédos Salzburgban kuncsaftokat fogni. A levél szerint az osztrák bankok igen kockázatosak a kelet-európai üzleti aktivitásuk miatt. Ráadásul 2010-től megszűnik az osztrák banknak adott korlátlan garanciavállalás, folytatódik tovább a levélben. Ez ugyan lehetséges, de legrosszabb esetben a garanciavállalás értéke lecsökken a korábbi 20 000 eurós határra. Az is elképzelhető, hogy garanciavállalást mégis meghosszabbítják. A március 27-i levél mindezzel nem foglalkozik, mert az ügyfélfogást célozta meg, és az ügyfelek félelmére alapozott. Mindeddig ellentétes vádak érkeztek Németországból. 2006-ban a berlini pénzügyminisztérium tisztességtelen versenyre panaszkodott az osztrák bankok németországi akcióinál. Közvetve a német befektetőket adócsalásra bíztatták. A német bankfelügyelet nyomást gyakorolt osztrák társszervére az FMA-ra. Joseph Pröll most szintén az osztrák pénzügyi felügyelethez fordult az ügy tisztázása érdekében. „Németországtól elvárjuk, hogy világosan fellépjen eme elfogadhatatlan gyakorlat ellen” – áll a minisztérium nyilatkozatában. A bajor takarékszövetkezet utalása a kockázatos kelet-európai üzletekre nem nélkülözi a komikus elemeket: mert társtulajdonosa a Bajor Tartományi Banknak a BayernLB-nek. Ami viszont többségi tulajdonosa a karintiai Hypo Alpe Adria Banknak, mely igen komoly balkáni befektetésekkel rendelkezik. A tartományi bank 2008-as spekulációs üzletei után ötmilliárd eurós rekordveszteséget volt kénytelen elkönyvelni. A bankban 75 bajor takarékszövetkezet 520 millió euróra leértékelte a részesedését. S Bajorország kénytelen volt a bankot nehéz helyzetéből tízmilliárd euróval kisegíteni. A Berchtesgaden vidéki takarékszövetkezet – 1,5 milliárd eurós mérlegfőösszegével – nem különösebben nagy pénzintézet, és különösen érzi Salzburg közelsége miatt az osztrák konkurenciát. „Az emberek hozzánk jönnek, mert jobbak a termékeink” – nyilatkozta akkoriban Ludwig Scharinger, a Bajorországban is tevékenykedő Raiffeisen Bank felső-ausztriai vezetője.
origo.hu
Meggyilkoltak egy idős nőt Veszprémben
