Süddeutsche Zeitung
A napilapban Daniel Brössler Ez a politika bűn címmel készített interjút Karel Schwarzenberggel, a távozó cseh kormány külügyminiszterével. Schwarzenberg elmondta, Franciaországban régóta létezik egy olyan elképzelés, miszerint Európát a nagyoknak kell vezetnie, a kicsik legyenek szerények. Az európai igazgatóság ötlete de Gaulle-tól származik és mint a Loch Ness-i szörny, időnként felbukkan. Ha egy kis ország elkövet valami botlást, az felébreszti ezt a szörnyet. A prágai külügyminiszter szerint a cseh elnökség jobban működöt, mint arra néhányan számítottak, pedig két nagy válság, a gázai és a Gazprom által előidézett nyomta rá az indulásra a bélyegét. Ennek következtében a szorgos megfigyelők megállapították, hogy a kormány és Európa támogatottsága növekszik. Számukra csupa hátrány, ezért arra következtettek ideje támadniuk. Schwarzenberg szerint a lisszaboni szerződés egy fáradságosan kiharcolt kompromisszum és előrelépés. Ennek ellenére nem Lisszabontól függ az unió túlélése. Az EU a nizzai szabályok szerint is továbbműködne, az elmúlt évek megmutatták, hogy ez lehetséges. A túlélés attól függ, hogy kiállja-e a gazdasági válság próbáját. Ha az emberekben olyan érzés keletkezik, hogy ha megszenvedték is, de az EU-nak hála egészségesen kikerültünk a válságból, akkor az unió erősen megkapaszkodik a tudatukban. Amennyiben nem sikerül ezt az érzetet felkelteni, akkor egy varázsszerződés sem segíthet. A távozó cseh miniszter úgy véli, az EU jól végzi a válságkezelést. „A német kancellár hallhatatlan érdeme, hogy némi mértékletességet is megőriztünk és nem hisszük, hogy a pénzkidobás nem a gazdasági válságra adott egyetlen megoldás. A piacok erősebb ellenőrzése helyes. De attól tartok, hogy némileg túlzásba viszik.” Németország jó ideje abban a hitben él, hogy új előírásokkal és szabályokkal a világ megmenthető. Schwarzenberg szerint súlyos hiba lenne a balkáni országok felvételének leállítása, hiszen ezek nem a Csendes-óceánban találhatók. „Ezek az EU legközelebbi szomszédai. Ha ott történik valami, az bennünket is érint. A Balkán volt már lőporos hordó, s ismét lehet az. Ha ezeket a népeket nem engedjük be az EU-ba, akkor tovább fogják ápolni a nacionalizmust.” A helyzetet tovább bonyolítja a szociális kérdés. „Átéltem ezt Csehországban is. Mikor jött a tőke? Ha beléptünk a NATO-ba. A második lökés akkor érkezett, amikor uniós taggá váltunk. Ismert módon, nincs gyávább a pénznél. Ha ezeket az országokat nem vesszük fel, akkor további nyomorra ítéljük őket. Márpedig ha összekapcsolódik a nemzeti és a szociális kérdés, akkor az a létező legveszélyesebb keverék.” A cseh külügyminiszter szerint elképzelhető, hogy túl korán vették fel az EU-ba Romániát és Bulgáriát. Itt az volt a probléma, hogy az egyik szemüket becsukták. „Nem vagyok a híve ennek az eljárásnak. A Nyugat-Balkánon szigorúan be kell tartani a feltételeket. De most néhányan megpróbálnak új feltételeket bevezetni, hogy a folyamatot megfojtsák. Ezt elutasítom” – zárja interjúját Schwarzenberg.
Die Welt
A napilap A rendőrség terrorral számolt a RAF elleni harcban című cikkében ismertet néhány most nyilvánosságra hozott, szigorúan bizalmas aktát. Az elképzelés abszurdnak tűnik, de az 1970-es években a biztonsági szervek semmilyen lehetőséget sem kívántak kihasználatlanul hagyni a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) terrorja elleni harcban. Végül már az is felmerült, hogy terrorcselekményeket kövessenek el, amivel a RAF-ot vádolták volna. Az elképzelés részét képezte egy átfogó félrevezetési kampánynak, melynek bizonyítékait eddig a stuttgarti belügyminisztériumban tárolták hét lakat alatt. Az akták 1975-ből és 1976-ból származnak, s azt bizonyítják, hogy a szövetségi és a baden-württembergi bűnügyi hivatal félrevezető kampányt tervezett. Horst Herold, a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) akkori elnöke utasítására 1975 októberére kidolgozták a terrorelhárítás félrevezetési kampányának alapjait. Az ötletek a hamis hírek elterjesztésétől egészen az ellenséges csoportokba történő behatolásig és a bandán belüli konfliktusok felerősítéséig terjedtek. Ennek alapján a baden-württembergi tartományi bűnügyi hivatal (LKA) állambiztonsági osztálya kidolgozott egy dezinformációs modelltervet. Ebben úgy tűnik, alig szabtak határt a készítők fantáziájának. Az állítólagos lista a röplapok hamisításától a média rendszerszerű félrevezetésén keresztül egészen olyan merényletek tervezéséig tartott, melyekkel később a RAF-ot lehetett volna megvádolni. Célként az állambiztonságiak Berlin ivóvízellátását és a hamburgi elektromos műveket javasolták. Az elképzelések megvalósításáról mindezidáig nem találtak semmilyen adatot a levéltárakban. „A dezinformációs koncepciót végül elejtették” – nyilatkozta Kuno Bux, az LKA akkori vezetője, – „mivel sem jogilag, sem politikailag nem volt megvalósítható”.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
