Nem állhat le az unió bővítése?

A Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában a bukott cseh kormány külügyminiszter súlyos politikai hibának nevezte az uniós bővítések esetleges leállítását. A Die Welt ismerteti, milyen eszközökkel tervezte a korabeli államhatalom a szélsőbaloldali terrorizmus elleni harcot.

2009. 04. 12. 7:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Süddeutsche Zeitung

A napilapban Daniel Brössler Ez a politika bűn címmel készített interjút Karel Schwarzenberggel, a távozó cseh kormány külügyminiszterével. Schwarzenberg elmondta, Franciaországban régóta létezik egy olyan elképzelés, miszerint Európát a nagyoknak kell vezetnie, a kicsik legyenek szerények. Az európai igazgatóság ötlete de Gaulle-tól származik és mint a Loch Ness-i szörny, időnként felbukkan. Ha egy kis ország elkövet valami botlást, az felébreszti ezt a szörnyet. A prágai külügyminiszter szerint a cseh elnökség jobban működöt, mint arra néhányan számítottak, pedig két nagy válság, a gázai és a Gazprom által előidézett nyomta rá az indulásra a bélyegét. Ennek következtében a szorgos megfigyelők megállapították, hogy a kormány és Európa támogatottsága növekszik. Számukra csupa hátrány, ezért arra következtettek ideje támadniuk. Schwarzenberg szerint a lisszaboni szerződés egy fáradságosan kiharcolt kompromisszum és előrelépés. Ennek ellenére nem Lisszabontól függ az unió túlélése. Az EU a nizzai szabályok szerint is továbbműködne, az elmúlt évek megmutatták, hogy ez lehetséges. A túlélés attól függ, hogy kiállja-e a gazdasági válság próbáját. Ha az emberekben olyan érzés keletkezik, hogy ha megszenvedték is, de az EU-nak hála egészségesen kikerültünk a válságból, akkor az unió erősen megkapaszkodik a tudatukban. Amennyiben nem sikerül ezt az érzetet felkelteni, akkor egy varázsszerződés sem segíthet. A távozó cseh miniszter úgy véli, az EU jól végzi a válságkezelést. „A német kancellár hallhatatlan érdeme, hogy némi mértékletességet is megőriztünk és nem hisszük, hogy a pénzkidobás nem a gazdasági válságra adott egyetlen megoldás. A piacok erősebb ellenőrzése helyes. De attól tartok, hogy némileg túlzásba viszik.” Németország jó ideje abban a hitben él, hogy új előírásokkal és szabályokkal a világ megmenthető. Schwarzenberg szerint súlyos hiba lenne a balkáni országok felvételének leállítása, hiszen ezek nem a Csendes-óceánban találhatók. „Ezek az EU legközelebbi szomszédai. Ha ott történik valami, az bennünket is érint. A Balkán volt már lőporos hordó, s ismét lehet az. Ha ezeket a népeket nem engedjük be az EU-ba, akkor tovább fogják ápolni a nacionalizmust.” A helyzetet tovább bonyolítja a szociális kérdés. „Átéltem ezt Csehországban is. Mikor jött a tőke? Ha beléptünk a NATO-ba. A második lökés akkor érkezett, amikor uniós taggá váltunk. Ismert módon, nincs gyávább a pénznél. Ha ezeket az országokat nem vesszük fel, akkor további nyomorra ítéljük őket. Márpedig ha összekapcsolódik a nemzeti és a szociális kérdés, akkor az a létező legveszélyesebb keverék.” A cseh külügyminiszter szerint elképzelhető, hogy túl korán vették fel az EU-ba Romániát és Bulgáriát. Itt az volt a probléma, hogy az egyik szemüket becsukták. „Nem vagyok a híve ennek az eljárásnak. A Nyugat-Balkánon szigorúan be kell tartani a feltételeket. De most néhányan megpróbálnak új feltételeket bevezetni, hogy a folyamatot megfojtsák. Ezt elutasítom” – zárja interjúját Schwarzenberg.

Die Welt

A napilap A rendőrség terrorral számolt a RAF elleni harcban című cikkében ismertet néhány most nyilvánosságra hozott, szigorúan bizalmas aktát. Az elképzelés abszurdnak tűnik, de az 1970-es években a biztonsági szervek semmilyen lehetőséget sem kívántak kihasználatlanul hagyni a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) terrorja elleni harcban. Végül már az is felmerült, hogy terrorcselekményeket kövessenek el, amivel a RAF-ot vádolták volna. Az elképzelés részét képezte egy átfogó félrevezetési kampánynak, melynek bizonyítékait eddig a stuttgarti belügyminisztériumban tárolták hét lakat alatt. Az akták 1975-ből és 1976-ból származnak, s azt bizonyítják, hogy a szövetségi és a baden-württembergi bűnügyi hivatal félrevezető kampányt tervezett. Horst Herold, a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) akkori elnöke utasítására 1975 októberére kidolgozták a terrorelhárítás félrevezetési kampányának alapjait. Az ötletek a hamis hírek elterjesztésétől egészen az ellenséges csoportokba történő behatolásig és a bandán belüli konfliktusok felerősítéséig terjedtek. Ennek alapján a baden-württembergi tartományi bűnügyi hivatal (LKA) állambiztonsági osztálya kidolgozott egy dezinformációs modelltervet. Ebben úgy tűnik, alig szabtak határt a készítők fantáziájának. Az állítólagos lista a röplapok hamisításától a média rendszerszerű félrevezetésén keresztül egészen olyan merényletek tervezéséig tartott, melyekkel később a RAF-ot lehetett volna megvádolni. Célként az állambiztonságiak Berlin ivóvízellátását és a hamburgi elektromos műveket javasolták. Az elképzelések megvalósításáról mindezidáig nem találtak semmilyen adatot a levéltárakban. „A dezinformációs koncepciót végül elejtették” – nyilatkozta Kuno Bux, az LKA akkori vezetője, – „mivel sem jogilag, sem politikailag nem volt megvalósítható”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.