A budapestiek a közüzemi díjakban is megérzik az áfaemelést

Budapesten az áfa 20-ról 25 százalékra emelkedése miatt júliustól többet kell fizetni a víz- és a csatornahasználatért, a szemétszállításért és a szennyvízszippantásért – derült ki a Fővárosi Közgyűlés szakbizottságainak keddi ülésén.

Az ülésen 15 közszolgáltató cég múlt évi mérlegét elfogadták az MSZP–SZDSZ támogatásával, csakúgy mint az üzleti tervek többségét; a Parking Kft. üzleti tervét elutasították, a Díszvilágítási kft.-nél pedig vita van ez ügyben a tulajdonosok között.

A közüzemi cégeknél azért növekedhetnek automatikusan, s nem közgyűlési döntéssel a tarifák, mivel korábban nettó árakat határozott meg a közgyűlés, amelyek összegéhez hozzáadták az áfa mértékét. A BKV-nál és a kéménysepréssel foglalkozó cégnél az áfát is tartalmazó bruttó árat határoztak meg korábban. Ezért az áfa emelése miatt a BKV kezdeményezésére június elején a közgyűlés elé kerül egy átlagosan 4,2 százalékos tarifaemelési javaslat. A kéménysepréssel kapcsolatban még nem dőlt el, hogy mit tesznek, áthárítják-e a fogyasztókra az áfaemelés mértékét vagy annak egy részét. Hasonlóképpen nincs még döntés arról sem, hogy miként alakul a távfűtés díja az áfa 18 százalékra való csökkenése miatt.

A nyereségesen működő cégek nyereségét a városvezetés javaslatára eredménytartalékba helyezik, vagy osztalékként kifizetik. Így tesznek például a Főtáv mintegy 1,2 milliárd forintos nyereségével és a Fővárosi Csatornázási Művek csaknem 5 milliárd forintos eredményével is. Ez utóbbiból a cég külföldi tulajdonosai 3,4 milliárdot, a főváros 530 millió forintot kap, több mint egymilliárdot pedig eredménytartalékba tesznek. A beszámolókat és az üzleti terveket a Főtáv kivételével mindegyik cégnél a vezérigazgató egészítette ki. Nem vettek részt az ülésen a cégek javaslatait a bizottságok elé benyújtó főpolgármester-helyettesek, Hagyó Miklós (MSZP) és Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ). Többen, s nem csak ellenzéki oldalról nehezményezték, hogy a főpolgármester-helyettesek a cégvezetőkkel való előzetes egyeztetés nélkül terjesztettek elő helyszíni módosításokat. Közülük az egyiket Ikvai-Szabó Imre egyedül jegyezte, s ezt a szocialisták az ellenzékkel együtt elutasították. Ikvai azt indítványozta, hogy 9, jórészt kisebb társaság nyereségének nagy részét vonják el. Az így keletkező mintegy 300 millió forintból és a csatornázási művek 530 millió forintos osztalékából pedig egy alapot képezzenek, ami forrást biztosíthatna az áfa és az egyéb adótörvények módosításaiból eredő többletkiadásokra.

Már évek óta infláció felett drágulnak a közszolgáltatási tarifák

A beszámolók kapcsán az ellenzékiek és egy szocialista képviselő is felhívta a figyelmet arra, hogy évek óta infláció felett drágulnak a közszolgáltatási tarifák. Minden beszámoló kapcsán leszavazta az MSZP–SZDSZ-többség azt a Hutiray Gyula (Fidesz) által felvetett javaslatot, hogy tájékoztatást kérjenek a vezérigazgatók és a helyetteseik prémiumának mértékéről. Somlyódy Csaba (MSZP) gazdasági bizottsági elnök szerint ez nyilvános információ, s ha akarja, egyenként szerezze be azokat a kezdeményező politikus.

A Főtávnál egyebek közt a díjhátralék növekedésére és arra hívták fel a figyelmet, hogy bár sokan érdeklődnek az ökoprogram iránt, kevesen csatlakoznak ahhoz. A Közterület-fenntartó Zrt.-vel kapcsolatban szó esett arról is, hogy az idén több mint 900 millió forintos eredményt tervező cég az aluljárók korszerűsítésének, bekamerázásának költségét gyakorlatilag a szemétdíjból finanszírozza majd. Bagdy Gábor (KDNP) pozitívumnak tartotta, hogy az üzleti tervbe nem épült be az a több mint 10 milliárd forintos ingatlanfejlesztési terv, amiről már tárgyaltak a cég vezető testületei.

A BKV-val kapcsolatban Balogh Pál (MSZP) felhívta a figyelmet arra, hogy a cég előző vezérigazgatója által 2008-ra ígért nullszaldós működés nem teljesült, 10 milliárdos nagyságrendű a veszteség. Újabb tarifaemelés nélkül, az áfa drágulása miatt a BKV-nak ez év második felében 1,2 milliárd forintos vesztesége keletkezne. Balogh Zsolt vezérigazgató-helyettes megerősítette, hogy a cégnél naponta 300-400 jármű-meghibásodás történik, s emiatt sok a járatkimaradás. Ez különösen a budai Várban közlekedő Ikarus 405-ös típusú buszoknál aggasztó, ahol ez már 25 százalékos.

A Budapest Gyógyfürdői Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy a 2007-es 1,1 milliárd forintos veszteségükből tavaly 600 milliót lefaragtak, idén pedig 300-400 milliót ledolgoznak majd. Ferenci Tibor szerint a válság ellenére növekszik a bevételük. A hatékonyságjavulásukat részben 300 fős létszámleépítéssel érték el. Rövidesen megvalósul a tervezett 200 fős kiszervezés is.

„Ízléstelen a temetkezési cég hírlevele”

A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. kapcsán döntően azt kifogásolták az ellenzékiek, hogy Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes a napokban egy hírlevélben népszerűsítette a céget, illetve, hogy a levél borítékjában egy biztosítási cég kegyeleti előtakarékosságra ösztönzött. Wintermantel Zsolt (Fidesz) ízléstelennek, a közpénzekkel való visszaélésnek nevezte ezt, mondván, hogy aligha szorul a 90 éves cég arra, hogy a négyévenként lecserélődő főpolgármester-helyettessel reklámozza magát.

A Parking Kft. beszámolóját elfogadták, az üzleti tervet viszont Székely Gábor (SZDSZ) gazdasági bizottsági alelnök javaslatára elutasították. A képviselők szerint az anyag nem reális, számszakilag megalapozatlan, amit jelez az is, hogy olyan költségeket is tartalmaz, amit nem a cégnél, hanem a fővárosnál kellene feltüntetni.

A főváros és az Elmű közös díszvilágítással foglalkozó kft.-jének beszámolójából kitűnt, hogy a főváros 2007-es árat fizet az áramért, alulfinanszírozva ezzel a kft.-t. A cég 460 millió forintos múlt évi osztalékát csak az egyik tulajdonos, az Elmű Nyrt. kapja.

(MTI)