A csődbe juttatott szocialista kisváros

A Die Presse részletesen ismerteti a pénzügyi felszámolás közelébe jutott, évtizedekig SPÖ-irányítás alatt álló Treiben történetét. A Focus a szociális zavargások esélyét latolgatja.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív bécsi napilap Trieben: Egy község elsüllyed az adósságban című cikkében ismerteti egy évtizedek óta a szocialisták (SPÖ) vezette település sorsát. Dieter Harzl szereti a kemény megfogalmazásokat. „Az SPÖ itt úgy kormányzott és viselkedett, mint az NSZEP az NDK-ban” – nyilatkozott a néppárti (ÖVP) politikus és a városka egykori alpolgármestere. Tavaly ősszel a katasztrofális pénzügyi helyzet következtében feloszlatták a 3822 lakosú település önkormányzatát. Azóta Friedrich Zach a tartomány részéről biztosként vezeti a város ügyeit. „Az önkormányzatban káosz uralkodott” – fogalmazott Zach. Az iratokat igen nehéz megtalálni. Az önkormányzat, úgy tűnik, tökéletesítette a „fejbólintás demokráciáját”. Ennek alapját egy igen kényelmes, 70-80 százalékos szocialista többség jelentette, és a vezetők részesedtek a 50-es években virágzó magnezitbánya hasznából is. Hans Grassegger, aki 1960-tól 27 évig irányította a várost, egyúttal a bánya üzemi tanácsának elnöke volt. Ott az SPÖ párttagkönyve nélkül szinte képtelenség volt munkahelyi karriert építeni. Még a helyi Raiffeisen Bankot is egy elvtárs vezette. Ugyan a magnezitbányát a 90-es években bezárták, és az alkalmazottak felét elbocsátották, ez azonban igen drága mulatság volt, hiszen az üzemet adókedvezmény ígéretével csábították ide. A növekvő költségvetési lyukat Fritz Weissenbacher akkori polgármester hitelekkel fedezte, de megkezdődött a lecsúszás a bűnözés irányába. A járási elöljáróság által 1995-ben elkészített jelentés szerint tízmillió schilling különbséget mutattak ki a könyvvizsgálói jelentésben és a számlákon kimutatható összeg között. Következménye ennek nem volt, s az SPÖ-többség továbbra is rábólintott mindenre. A nyomás azonban egy idő után sok lett a polgármesternek, így 2007 novemberében az öngyilkosságba menekült. Harald Stangl, régi helyettese követte a tisztségben, de már neki is megvan a maga baja, hiszen ellene a tartományi bűnügyi hivatal nyomoz – többek között jogszerűtlenül behajtott adók és illegálisan elosztott támogatások miatt. A tartományi biztos kemény szanálási terven dolgozik, a hitelező bankokkal tárgyal, s közben megháromszorozta a csatornadíjakat és 50 százalékkal emelte a vízdíjakat. Ősszel fogják az önkormányzat feloszlatása után szükségessé váló választást megtartani, erről május 24-ig kell dönteniük.

Focus (focus.net)

A müncheni hírmagazin Lafontaine üdvözli az emberrablásokat című cikkében ismerteti a gazdasági válság szociális következményeiről Németországban zajló vitában elfoglalt álláspontokat. Oskar Lafontaine, a Baloldali Párt társelnökének nézetei szerint az emberek Németországban „szociális értelemben nyugtalanok”. A menedzserek elrablása és bezárása iránt – miként azok Franciaországban történnek – szimpátiát mutatnak. A Baloldali Párt nélkül „a szociális problémák Németországban még súlyosabbak lennének” – nyilatkozta Oskar Lafontaine a Welt am Sonntagnak. Támogatja az olyan tiltakozási akciókat, melyekre Franciaországban került sor, ahol menedzsereket ejtettek túszul. Mindeközben Angela Merkel tiltakozott a szociális nyugtalanságokkal kapcsolatos minden találgatás ellen. A kancellár azzal számol, hogy a gazdasági gödör alját Németország már az idén eléri és utána lassan, de biztosan kikecmereg a válságból. Merkel bírálta Gesine Schwan SPD-elnökjelölt és Michael Sommer, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) képviseletében tett nyilatkozatait, akik a szociális nyugtalanság veszélyéről beszéltek. Mint mondta, az ilyen spekulációkat semmire sem tartja. Karl-Theodor zu Guttenberg (CSU) óvott a gazdasági válság miatti pesszimista hangulattól. Szerinte nem csak egy reménysugár jelent meg a horizonton. Christian Ude (SPD) müncheni polgármester ezzel szemben igazságtalannak tartja a Schwan szavai által kirobbantott felháborodást. „Létezik sokkal lesújtóbb előrejelzés is, magáé a berlini kormányé” – utalt a hatszázalékos gazdasági zsugorodásból kiinduló prognózisra. Peter Sodann, a Baloldali Párt elnökjelöltje a súlyos gazdasági válság ellenére nem látja szociális nyugtalanság előjeleit. Ha az Opel munkásai kimennek az utcára, akkor a saját munkahelyükért küzdenek, nem pedig másokéért. Azt ugyanakkor nem zárta ki, ha így meg tovább, akkor valamikor barikádokat fognak felállítani. Ehrhart Körting (SPD), Berlin belügyi szenátora óvott attól, hogy a május 1-jei zavargásokban már ilyen összecsapások előjelét lássák – azoknak „nincs köze a szociális nyugtalanságokhoz” – hangsúlyozta az SPD politikusa. Az erőszakos cselekmények elkövetői nem magyarázhatják tevékenységüket szociális zavargásokként.