„Az EU-ba vezető út rosszabb, mint a vasfüggöny”

A Presse szerint a román bürokrácia akadályozhatja meg az unióban a moldáv áradatot. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung úgy értesült, a német belügyminiszterek visszautasítják az ujgur foglyok befogadását.

Die Presse (DiePresse.com)

A konzervatív bécsi napilapban Thomas Roser „Félelem a moldáv áradattól” című cikkében elemzi azon uniós félelmeket, miszerint Bukarest százezres nagyságrendben „állítana elő” uniós polgárokat. Az unió új keleti partnerségi kezdeményezésének prágai megalapításától Vladimir Voronyin leköszönően lévő moldáviai elnök távol maradt. Az EU „túl keveset” kínál keleti partnereinek – ezzel magyarázta a kormányzó kommunisták vezetője, hogy miért csak a külügyminisztert küldte maga helyett. Korábban az államfő a hazai televízióban országa „megalázó kezelésével” vádolta az EU-t. „Az Európába vezető út megnyitása román útlevelekkel a moldáviai lakosság megalázása. A Románián keresztül az EU-ba vezető út rosszabb, mint a vasfüggöny.” Az egyszerűsített honosítási eljárás növekvő aggodalmat okoz az uniós partnereknél. Az új partnerségi paktummal Brüsszel ugyan intenzívebbé kívánja tenni a kapcsolatokat Moldáviával, de a román nemzetiségű moldávok tömeges honosítása egyáltalán nem áll az unió érdekében.

A nyugat-európai médiában már a „moldáv áradat” rémképe kísért. A régóta szunnyadó szomszédsági konfliktus kirobbantója az áprilisi parlamenti választásokat követő tiltakozás hullám volt, Kisinyov szerint ebben Románia mozgatta a szálakat. A román nagykövet kiutasítására válaszul Traian Basescu elnök bejelentette, hogy egyszerűsítik a román nemzetiségűek honosítását. Bukarest Prutnál „nem fogja megengedni, hogy új vasfüggöny jöjjön létre” fogalmazott Basescu.

A 4,1 millió lakosú igen szegény ország lakóinak 60 százaléka rendelkezik román gyökerekkel. Eddig néhány ezer honosítási kérelem esetén született kedvező döntés. A román útlevéllel rendelkező moldávok számát 50.000-100.000-ra becsülik. Ez érzékelhetően növekedhet. Basescu adatai szerint a kisinyovi konzulátuson már 650.000 állampolgársági kérelem található. Összesen egymillióra becsülik azokat a moldávokat, akik szeretnének szert tenni a román útlevélre.

A tömeges honosítás „esetleges” kockázataitól óvott Alexander Vondra cseh külügyminiszter-helyettes. Michael Spindelegger (ÖVP) osztrák külügyminiszter „mélyebb érzékenységre” intette Bukarestet. A honosítás ugyan az adott tagállam illetékességébe tartozik, de érinti az unió „általános érdekeit” fogalmazott Benita Ferrero-Waldner.

Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap vasárnapi kiadásában Markus Wehner „Ilyen embereknek nincs mit keresnie nálunk” című cikkében ismerteti a Szövetségi Köztársaságban a guantanamoi foglyok befogadásáról zajló vita állását. A tartományi és szövetségi belügyminiszterek között nő az ellenállás azzal a washingtoni igénnyel szemben, hogy Németország fogadjon be kilenc guantanamoi foglyot. A szövetségi belügyminisztérium a külügyi tárcának írt levelében fenntartásainak adott hangot a kilenc fogva tartott ujgur fogoly befogadásával szemben. Mint írták, az ujgurok részesülhettek terrorista kiképzésben, vagy tevékenykedhettek a terrorszervezetként számon tartott „Kelet-Turkesztáni Iszlám Mozgalom” (ETIM) érdekében. „Nem látható, hogy milyen okok miatt kellene ezen személyek befogadását éppen a Szövetségi Köztársaság esetében számításba venni”, áll az iratban. „Amit eddig a Washingtonból dokumentumokként megkaptunk, az egyetlen esetben sem elegendő a törvény alapján előírt döntéshez,” nyilatkozta Wolfgang Schäuble (CDU) szövetségi belügyminiszter.

A lap információi szerint a kilenc ujgurból nyolc a kínai muzulmán kisebbséghez tartozik és azzal gyanúsítják őket, hogy kapcsolatban állnak az ETIM-mel. A tartományi belügyminiszterek szintén szkeptikusak. Holger Hövelmann (SPD) Szászország-Anhalt belügyminisztere kijelentette e lapnak: „Az amerikaiak maguk okozták a problémát, Az ország méretének ismeretében aligha lehet probléma, hogy az ártatlan guantánamoi foglyoknak Amerikában teremtsék meg a jövő lehetőségét”. Másrészt Hövelmann kételkedik abban, hogy az ujgurok „mindegyike véletlenül tartózkodott a táliboknál.” Hesseni kollégája Volker Bouffier (CDU) hozzáfűzte: „Jelenleg nem látom okát, hogy a Szövetségi Köztársaság kijelentse: Befogadjuk az ujgurokat.” Joachim Hermann (CSU) bajor belügyminiszter kijelentette: „Ilyen embereknek nincs mit keresniük nálunk. Az Egyesült Államoknak valahol máshol kell megoldást keresnie.”