Frankfurter Allgemeine Zeitung
A napilap Washington átadja a foglyok listáját című cikkében tudósít arról, hogy megérkezett a hivatalos amerikai felkérés a guantánamói foglyok befogadására. Az amerikai kormány átadta a guantánamói foglyok részletes listáját, akiknek Európában keresnek befogadási lehetőséget. „Valóban létezik egy konkrét megkeresés” – nyilatkozta a belügyminisztérium egyik szóvivője szombaton.
A Der Spiegel értesülése szerint Dan Fried, az amerikai kormány Guantánamo-megbízottja anyagokat adott át egyes foglyokról a kancellári hivatalnak és a külügyminisztériumnak. Tíz fogolyról van szó abból az ötvenből, akik a tábor bezárása után nem térhetnek vissza hazájukba, s az Egyesült Államok szerint veszélytelennek számítanak. A szövetségi kormány álláspontja szerint elsősorban a származási országok, illetve az Egyesült Államok illetékes a szabadon bocsátottak ügyében, nyilatkozta a külügy szóvivője. Ezért az esetleges befogadásukat meg kell indokolni, miért nem jöhet szóba lakóhelyükként sem a hazájuk, sem az Egyesült Államok.
Eric Holder amerikai igazságügyminiszter szerdai, berlini tárgyalásai után közölte, az Egyesült Államok 30 fogoly szabadon bocsátását tervezi. Kormánya bízik abban, hogy az európai szövetségesek segíteni fognak. Kívánságát nem utasították el egyértelműen, s bízik a foglyok „fair” elosztásában. Holder, aki találkozott többek között Wolfgang Schäuble (CDU) szövetségi belügyminiszterrel, hangsúlyozta, konkrét számokról nem beszéltek.
Die Welt
A napilapban A berlini rendőrség az erőszak új minőségére panaszkodik című cikkében foglalkozik a május elsejével kapcsolatos összecsapásokkal. Több év csökkenő számadatai után az idén Berlin ismét igen súlyos összecsapások színhelye volt. Egészen szombat reggelig tartottak az utcai harcok Berlin Kreuzberg negyedében. Az összetűzésekben 273 rendfenntartó megsebesült – ez a szám több mint duplája a tavalyinak. A randalírozó sebesültek számáról nincsenek adatok, a rendőrök 289 személyt vettek őrizetbe.
„A békés május elsejét célzó fáradozásunkban pénteken jelentős visszalépést szenvedtünk el” – vont mérleget Ehrhart Körting (SPD), Berlin belügyi szenátora. A legsúlyosabb összecsapásokra péntek este, a sötétség beálltakor a Kottbusser Tor mellett fekvő utcai majális közelében került sor. A rendőrség adatai szerint mintegy 700 tüntető kövekkel, üvegekkel többször is megtámadta a rendfenntartókat. A randalírozók a kivonuló rendőrök elől ismételten az ünneplők közé menekültek. Szombat délelőttig 11 letartóztatási parancsot állítottak ki a tüntetőkkel szemben. Egyes randalírozók felszedték a járdát.
Dieter Glietsch rendőrkapitány beszámolt egy esetről, ahol égő anyaggal leöntöttek és felgyújtottak egy rendfenntartót, akinek életét csak kollégáinak gyors beavatkozása mentette meg. Két rendőrt, akiket gépkocsijukban támadtak meg, sokkos állapotban kellet kórházba szállítani. A rendőrkapitány az 5800 bevetett rendőr körében a sebesültek magas számát a sok letartóztatással magyarázta. Az elfogások során részben heves verekedések alakultak ki, számos rendőr ezekben a küzdelmekben zúzódást szenvedett.
„A klíma brutálisabbá vált” – nyilatkozta Körting. Ugyanakkor nem lehet szociális nyugtalanságról beszélni, mert az elkövetők nagy része politikai értelemben indifferens. „Egyértelműen a randalírozás állt előtérben.” Elsősorban szakszervezetek óvtak a gazdasági válság miatt kirobbanó szociális nyugtalanságtól. Hamburgban is összecsaptak a tüntetőkkel, még ha itt az erőszak kisebb volt is, mint a fővárosban. A rendőrséget közel százan kövekkel és üvegekkel támadták meg a Hanza-város Sánc-negyedében. Hat rendőr megsebesült és négy jármű megsérült, nyilatkozta egy szóvivő. A hajnalig tartó összecsapásokban közel ötven főt őrizetbe vettek. A rendőrszakszervezet a súlyos összecsapásokat követően több rendőr utcákra vezénylését követelte.
Konrad Freiberg, a szakszervezet vezetője a Bild am Sonntag című lapban úgy fogalmazott, Németországban 2000 óta összesen 10 000-rel kevesebb a rendőr, ezek a lyukak május elsején láthatóvá váltak. Rüdiger Reedwisch, a szövetségi rendőrségi szakszervezet vezetője azt hangsúlyozta a lapban: „Olyan napokon, mint május elseje, a teljesítőképességünk határán állunk. (…) Számunkra különösen elrettentő, hogy a legutóbbi időben rendszeresen több rendőr volt a sebesültek között, mint erőszakos tüntető. Az államnak a gazdasági válság ellenére több rendőrt kell foglalkoztatnia.” Rainer Wendt szakszervezeti vezető keményebb büntetést követelt a rendőrök elleni erőszak elkövetőivel szemben. „A törvényalkotók nem eléggé üldözik ezt a magatartást” – fogalmazott egy rádióinterjúban.
Mint az NDR Info adónak elmondta, a berlini zavargások megerősítették a legrosszabb félelmeiket. Olyan erővel támadták az egyes rendőröket, amilyet évek óta nem tapasztaltak. Elfogadták, hogy az ilyen akcióik következtében a legsúlyosabb sérülések keletkezzenek, vagy akár belehaljanak a rendőrök. Dieter Rucht berlini szociológus szerint a radikális baloldal májusi súlyos zavargásai nem tekinthetők a szociális zavargások előjeleinek. „Ugyanakkor feltűnő, hogy a baloldali radikálisok egy része tele van önbizalommal, s úgy vélik, mögöttük a pénzügyi és gazdasági válsággal a lakosság nagyobb megértésére számíthatnak” – nyilatkozta a szociológiaprofesszor. Ugyanakkor valószínűtlen, hogy ezzel a csoporttal szolidaritást mutassanak. „A mérsékelt baloldali táboron belül a szakszervezetek és a militánsok között e tekintetben nincsenek hidak.”
