Der Tagesspiegel (Spiegel.de)
A konzervatív berlini napilap ismerteti a Nyugat-Németországban egykor diákmegmozdulásokat kiváltó gyilkosságot újraértelmező kutatási eredményeket. Jürgen Henschel berlini fényképész felvétele a szövetségi köztársaság egyik legismertebb fényképe. Ezen egy vérző fiatal fekszik egy VW Bogár előtt, s egy nagy fülbevalós nő döbbent arccal hajol a sérült fölé. A jövőben valószínűleg némileg ki kell egészíteni a fényképaláírást: „A berlini rendőr, aki lelőtte az egyetemista Benno Ohnesorgot, tagja volt az NSZEP-nek”. Ez a lényege a Cornelia Jabs és Helmut Müller-Enbergs által a Deutschland Archiv című folyóiratban közölteknek. A Stasi-dokumentumokat feldolgozó Birthler-hivatal munkatársai ugyan nem találtak bizonyítékot arra, hogy a kelet-berlini állambiztonsági minisztérium adott volna utasítást a gyilkos lövésre, ugyanakkor a Stasi-akták szerint a gyilkos lövést leadó rendőr, Karl-Heinz Kurras rendelkezett azzal a merészséggel és képességgel, hogy megoldja a nehéz feladatokat. A vizsgálatok alapján Kurras, aki 1950 márciusa óta (Nyugat-) Berlin Charlottenburg kerületében rendőrként dolgozott, 1955-ben Kelet-Berlinben megkísérelt átlépni a „Német Népi Rendőrség” kötelékébe. Csak hosszú és alapos megbeszélés során volt meggyőzhető, hogy maradjon a nyugat-berlini rendőrség kötelékében. Vélhetően ebben az összefüggésben szervezhették be a Stasi ügynökévé. Ezt követően Kurras „Otto Bohl” fedőnéven rendkívül bizalmas információkat adott át a nyugat-berlini rendőrségről a keletnémet állambiztonságnak. 1960-ban Kurras otthagyta a bűnügyi rendőrséget és átlépett a politikai rendőrséghez. A nagy lépés végül 1965 januárjában sikerült, amikor tagjává vált annak a nyomozócsoportnak, mely saját sorain belül az árulókat kereste. Szolgálataiért Kurras az ötvenes években 550 és 1900 márkát kapott évente. Ez 1966-ra már elérte a 4500 márkát és 1967 első öt hónapjában már a 3000-et. Kurras 1967. június 2-án lőtte le Benno Ohnesorgot. Néhány nappal Ohnesorg halála után a Stasi rádión arra utasította ügynökét, hogy ideiglenesen szüntesse be munkáját. A címzett válaszában megerősítette az utasítás tudomásulvételét, s az ügyvédi költségekre jelentősebb összeget igényelt. Ez a probléma végül megoldódott, mert a rendőrszakszervezet közel 60 ezer nyugatnémet márkát gyűjtött össze erre a célra. Ezt követően a Stasi „biztonsági” okokból megszakította a kapcsolatot ügynökével. A 81 éves Karl-Heinz Kurras jelenleg Berlin-Spandauban él. Két eljárásban, 1967-ben és 1970-ben is felmentették a gondatlanságból elkövetett emberölés vádja alól. Benno Ohnesorg halála volt, ami elindította a diákmozgalmak radikalizálódását. A lap megkérdezte a Stasi-vádakról Kurrast, aki tagadta, hogy együttműködött volna a keletnémet állambiztonsággal. Eszerint a Német Szocialista Egységpárt igazolványának, a kézzel írt, 1955-ös együttműködési nyilatkozatnak s egy többkötetnyi Kurras-aktának mind-mind hamisítványnak kellene lennie.
Die Presse
A konzervatív osztrák napilap Cseh kampányfilm: „A cigánykérdés végső megoldása” című cikkében ismerteti a prágai EP választási kampány legfrissebb botrányát. A prágai közszolgálati televízióban sugárzott kampányfilmjében a szélsőjobboldali cseh Nemzeti Párt (NS) a „cigánykérdés végső megoldását” ígéri. Ami nyilvánvaló utalás a nemzeti szocialistákra és az általuk hangoztatott „zsidókérdés végső megoldására”. A kampányfilmet abban az időkeretben sugározták, melyet a közszolgálati televízió az EP választásokon induló pártok rendelkezésére bocsátott. Az NS kampányfilmjében a „Fekete rasszizmus leállításával”, a „cigányok előnyben részesítésének beszüntetésével” kampányol és azt hangoztatja: „Nem kívánunk magunk között parazitákat”. Először szerda este sugározták a kampányfilmet, a kéthetes sorozat felütéseként. Nem csak roma politikusok tiltakoztak a kampányfilm ellen, de pl. Martin Pecina belügyminiszter bejelentette, megvizsgálják az NS betiltásának lehetőségét. A Mlada fronta Dnes című napilap bírálta a cseh közszolgálati televíziót és annak vezetőjét, hogy hiba volt az ellentmondásos kampányfilm sugárzása. A televízió először védelmébe vette a film sugárzását, mondván erre a törvény kötelezte. Később Jiri Janacek, a televízió elnöke később módosította álláspontját, mondván a reklámfilmet ugyan továbbra is levetítik, de feljelentik az NS-t. Csak miután kirobbant a botrány, utána döntött úgy Janecek, hogy a filmet „saját felelősségére” kiveszi a programból. A Nemzeti Párt mindeközben visszautasította a rasszizmus vádat és „hisztérikus reakcióról” beszél. „Célunk, hogy felszámoljuk a pozitív diszkriminációt és az embereket munkára kényszerítsük”, nyilatkozta Jiri Gaudin az NS egyik vezető munkatársa. Arra a kérdésre, hogy mit értenek a „végső megoldás” kifejezésen, úgy válaszolt, hogy a „hazatelepítésük származási helyükre, tehát Indiába”. A prágai kormány becslései szerint az 10,3 milliós országban nagyjából negyedmillió roma él. Sokan közülük gettószerű telepeken élnek és olyan negyedekben, amire a 80 százalékos roma arány és a magas munkanélküliség a jellemző.
origo.hu
Vérfürdőbe hajszolják Ukrajnát?
