Kommunista ügynök volt a német diák gyilkosa?

A Der Tagesspiegel beszámol arról, hogy a Stasi ügynöke volt a diákot meggyilkoló nyugat-berlini rendőr. A Die Presse tudósít a prágai televízió megdöbbenést keltő kampányfilmjéről.

2009. 05. 22. 11:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Der Tagesspiegel (Spiegel.de)

A konzervatív berlini napilap ismerteti a Nyugat-Németországban egykor diákmegmozdulásokat kiváltó gyilkosságot újraértelmező kutatási eredményeket. Jürgen Henschel berlini fényképész felvétele a szövetségi köztársaság egyik legismertebb fényképe. Ezen egy vérző fiatal fekszik egy VW Bogár előtt, s egy nagy fülbevalós nő döbbent arccal hajol a sérült fölé. A jövőben valószínűleg némileg ki kell egészíteni a fényképaláírást: „A berlini rendőr, aki lelőtte az egyetemista Benno Ohnesorgot, tagja volt az NSZEP-nek”. Ez a lényege a Cornelia Jabs és Helmut Müller-Enbergs által a Deutschland Archiv című folyóiratban közölteknek. A Stasi-dokumentumokat feldolgozó Birthler-hivatal munkatársai ugyan nem találtak bizonyítékot arra, hogy a kelet-berlini állambiztonsági minisztérium adott volna utasítást a gyilkos lövésre, ugyanakkor a Stasi-akták szerint a gyilkos lövést leadó rendőr, Karl-Heinz Kurras rendelkezett azzal a merészséggel és képességgel, hogy megoldja a nehéz feladatokat. A vizsgálatok alapján Kurras, aki 1950 márciusa óta (Nyugat-) Berlin Charlottenburg kerületében rendőrként dolgozott, 1955-ben Kelet-Berlinben megkísérelt átlépni a „Német Népi Rendőrség” kötelékébe. Csak hosszú és alapos megbeszélés során volt meggyőzhető, hogy maradjon a nyugat-berlini rendőrség kötelékében. Vélhetően ebben az összefüggésben szervezhették be a Stasi ügynökévé. Ezt követően Kurras „Otto Bohl” fedőnéven rendkívül bizalmas információkat adott át a nyugat-berlini rendőrségről a keletnémet állambiztonságnak. 1960-ban Kurras otthagyta a bűnügyi rendőrséget és átlépett a politikai rendőrséghez. A nagy lépés végül 1965 januárjában sikerült, amikor tagjává vált annak a nyomozócsoportnak, mely saját sorain belül az árulókat kereste. Szolgálataiért Kurras az ötvenes években 550 és 1900 márkát kapott évente. Ez 1966-ra már elérte a 4500 márkát és 1967 első öt hónapjában már a 3000-et. Kurras 1967. június 2-án lőtte le Benno Ohnesorgot. Néhány nappal Ohnesorg halála után a Stasi rádión arra utasította ügynökét, hogy ideiglenesen szüntesse be munkáját. A címzett válaszában megerősítette az utasítás tudomásulvételét, s az ügyvédi költségekre jelentősebb összeget igényelt. Ez a probléma végül megoldódott, mert a rendőrszakszervezet közel 60 ezer nyugatnémet márkát gyűjtött össze erre a célra. Ezt követően a Stasi „biztonsági” okokból megszakította a kapcsolatot ügynökével. A 81 éves Karl-Heinz Kurras jelenleg Berlin-Spandauban él. Két eljárásban, 1967-ben és 1970-ben is felmentették a gondatlanságból elkövetett emberölés vádja alól. Benno Ohnesorg halála volt, ami elindította a diákmozgalmak radikalizálódását. A lap megkérdezte a Stasi-vádakról Kurrast, aki tagadta, hogy együttműködött volna a keletnémet állambiztonsággal. Eszerint a Német Szocialista Egységpárt igazolványának, a kézzel írt, 1955-ös együttműködési nyilatkozatnak s egy többkötetnyi Kurras-aktának mind-mind hamisítványnak kellene lennie.

Die Presse


A konzervatív osztrák napilap Cseh kampányfilm: „A cigánykérdés végső megoldása” című cikkében ismerteti a prágai EP választási kampány legfrissebb botrányát. A prágai közszolgálati televízióban sugárzott kampányfilmjében a szélsőjobboldali cseh Nemzeti Párt (NS) a „cigánykérdés végső megoldását” ígéri. Ami nyilvánvaló utalás a nemzeti szocialistákra és az általuk hangoztatott „zsidókérdés végső megoldására”. A kampányfilmet abban az időkeretben sugározták, melyet a közszolgálati televízió az EP választásokon induló pártok rendelkezésére bocsátott. Az NS kampányfilmjében a „Fekete rasszizmus leállításával”, a „cigányok előnyben részesítésének beszüntetésével” kampányol és azt hangoztatja: „Nem kívánunk magunk között parazitákat”. Először szerda este sugározták a kampányfilmet, a kéthetes sorozat felütéseként. Nem csak roma politikusok tiltakoztak a kampányfilm ellen, de pl. Martin Pecina belügyminiszter bejelentette, megvizsgálják az NS betiltásának lehetőségét. A Mlada fronta Dnes című napilap bírálta a cseh közszolgálati televíziót és annak vezetőjét, hogy hiba volt az ellentmondásos kampányfilm sugárzása. A televízió először védelmébe vette a film sugárzását, mondván erre a törvény kötelezte. Később Jiri Janacek, a televízió elnöke később módosította álláspontját, mondván a reklámfilmet ugyan továbbra is levetítik, de feljelentik az NS-t. Csak miután kirobbant a botrány, utána döntött úgy Janecek, hogy a filmet „saját felelősségére” kiveszi a programból. A Nemzeti Párt mindeközben visszautasította a rasszizmus vádat és „hisztérikus reakcióról” beszél. „Célunk, hogy felszámoljuk a pozitív diszkriminációt és az embereket munkára kényszerítsük”, nyilatkozta Jiri Gaudin az NS egyik vezető munkatársa. Arra a kérdésre, hogy mit értenek a „végső megoldás” kifejezésen, úgy válaszolt, hogy a „hazatelepítésük származási helyükre, tehát Indiába”. A prágai kormány becslései szerint az 10,3 milliós országban nagyjából negyedmillió roma él. Sokan közülük gettószerű telepeken élnek és olyan negyedekben, amire a 80 százalékos roma arány és a magas munkanélküliség a jellemző.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.