Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban CDU-politikusok uniós biztossá kívánják tenni Merzet című cikkében ismerteti a kereszténydemokraták belső ellenzékének álláspontját. Merkel politikája elleni tiltakozásul Merz lemondott a CDU frakcióvezető-helyettesi posztjáról.
A lap értesülése szerint számos kereszténydemokrata politikus azt követeli, hogy Friedrich Merzet, a kancellár belső ellenzékének egyik meghatározó személyét küldjék Brüsszelbe uniós biztosként. A korábbi frakcióvezető ideális jelölt lenne erre a posztra, nyilatkozta Georg Brunnhuber, a Bundestag befolyásos, baden-württembergi csoportvezetője. A korábbi frakcióvezető Brüsszelbe küldését a párton és a frakción belül sokan támogatnák, nyilatkozta Brunnhuber. „Az összes név közül, akit eddig hallottam, Merz a legalkalmasabb” – mondta Otto Bernhardt, a Bundestag-frakció pénzügy-politikai szóvivője. A CSU-ban is többen kedvezően fogadták a javaslatot. Hans Michelbach, a CSU középosztálycsoportjának elnöke szerint Merz jelölését a gazdasági szféra is üdvözölné.
Merz 2004. novemberében Angela Merkel politikája elleni tiltakozásul lemondott a Bundestag frakcióvezető-helyettesi posztjáról. Merkel eddig vonakodott visszahívni Merzet, ugyanakkor pontosan tudja, hogy egykori riválisa még mindig igen népszerű a CDU-n belül.
Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)
A konzervatív zürichi napilapban Hanspeter Mettler Nem nőtt a bűnözés Schengen miatt című cikkében az uniós határellenőrzési rendszerhez való csatlakozás következményeiről ír. Egy héttel ezelőtt St. Gallen, Thurgau, Schaffhausen kanton, a liechtensteini fejedelemség, a német Baden-Württemberg, Bajorország és az osztrák Vorarlberg rendőri vezetőinek bregenzi találkozóján egyhangúlag megállapították, hogy a Bódeni-tó térségében nem növekedett a bűnözés, amióta 2008. decemberében Svájc belépett a schengeni övezetbe.
Karin Keller-Sutter, a Sankt Gallen-i kanton kormányának tagja, aki nem tartozott a schengeni csatlakozás támogatói közé, kijelentette: a 2009-es esztendő első negyedévében nem tapasztalható számba vehető változás. Az osztrák és német rendőrök szerint jelentős előrelépés, hogy minden fontos körözési információ egyetlen kattintással elérhetővé válik. Kedvezően értékelte Svájc belépését a schengeni övezetbe Jacques Barrot, az igazságügyi kérdésekért felelős uniós bizottsági alelnök is.
Különös érdeklődés övezi a SIS (Schengen Információs Rendszer) hatékonyságát, melyhez Svájc 2008. augusztus 14-én csatakozott. Svájcban naponta 160 000 alkalommal kérnek információt a rendszertől. Többnyire körözött személyeket kerestek; 4498 esetből 3101 beutazási tilalom alatt álló személyt jelzett a rendszer. Ezt a számot viszonylagossá teszi, hogy az esetek több mint felében a kitiltott személyeknek másik schengeni tagállamban tartózkodási engedélye volt. Súlyos bűncselekmények miatt – a gyilkosságtól a pénzmosásig – mindössze 163 személyt kerestek.
Benedikt Scherer, a rendőrség riadóközpontjának vezetője a svájci találatokat messze a várakozások felettinek nevezte, s szerinte az eredmények nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőek. Ennek egyik oka a hatékony rendőrségi rendszerek használata. Összevetve a lakosságszámban hasonló Ausztriával, a találatok aránya majdnem a duplája. A belső határok megnyitása nem befolyásolta jelentősen a találatok számát, annál inkább az, hogy március végén a repülőtereken is bevezették a schengeni határrezsimet.
origo.hu
Fagyos reggel és köd után jön valami sokkal rosszabb
