Der Spiegel (Spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban Thomas Vitzthum Minél közelebb a választás, annál radikálisabb a Baloldali Párt című cikkében ismerteti a politikai alakulat folyamatosan változó programját. A Baloldali Párt követelési listája, melyet választási programjában bemutatott, gyakorlatilag kizárja a többi párttal kötendő koalíciót. Eszerint a megszorításokat semmissé kell tenni, és be kell vezetni a személyenkénti 500 eurós havi alapjuttatást – számol be a Der Spiegel.
A Bundeswehrnek ki kell vonulnia Afganisztánból, a régi nyugdíjrendszert kell visszaállítani, és egyenlővé kell tenni a nyugati és keleti tartományokban a nyugdíjakat. Tervezik a tízeurós minimálbér bevezetését, ennek követelésével messze túlléptek a zöldek és az SPD elképzelésein. Egyúttal gondolkodnak a milliomosadón, a bankok társadalmasításán, valamint egy 100 milliárd eurós jövőalapon, amivel munkahelyeket kívánnak biztosítani.
Az első választási programtervezet határozati javaslata a június 19–21-i pártkongresszusra nyelvileg lazább, kevésbé riadóztató, tartalmilag azonban a követelései radikálisabbak. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a Baloldali Párt a válságmegoldási kompetencia kérdésében nem igazán jó eredményeket ért el. Csak két százalék tartja a gazdaságpolitika területén meggyőzőnek a pártot, s az elmúlt hónapokban a pénzügyi és gazdasági válság ellenére nem sikerült javítani a népszerűségén – olvasható a lapban. Éppen ellenkezőleg: vesztett a támogatottságából, és most tíz százalék körül tanyázik.
Neue Zürcher Zeitung (Nzz.ch)
A konzervatív svájci napilapban Kathrin Meier-Rust Egyenlőtlen esélyek című cikkében arra a következtetésre jut, hogy szoros összefüggés van az iskolai eredmények és a diák származása között. Az elmúlt évtizedekben közel 4 millió ember vándorolt be az OECD tagállamaiba a szegényebb országokból. „Ötosztályos végzettséget nehéz alulmúlni” – nyilatkozta Rosita Fibbi, aki a neuenburgi egyetemen migrációs és népesedési tanulmányokat oktat. Jelenleg egy nyolc országot érintő összehasonlító tanulmányon dolgozik, mely a Törökországból és a volt Jugoszláviából érkezett bevándorlók oktatási eredményeit elemzi – írja a Neue Zürcher Zeitung.
„Nemzetközi összehasonlításban Svájc lemarad a bevándorlógyermekek iskoláztatásának kérdésében” – hangzik az értékelés. Ugyanakkor Svájcnak jobban sikerül a rosszul képzett fiatalokat elhelyeznie a munkaerőpiacon, mint a sok fiatalkorú munkanélkülivel küzdő Franciaországnak és Németországnak, ezért ezen országokkal ellentétben nincs nyoma a jelentősebb riadóhangulatnak. Svájcban létezik egy új kategória is: a magas képzettségű uniós polgárok csemetéi, akik Németországból és Franciaországból érkeztek. A legutóbbi, 2000-es népszámláson ők alkották a Svájcban élő külföldi gyermekek ötödét. Winfried Kronig, a freiburgi egyetem pedagógiaprofesszora szerint svájci átlagban – bár kantonok szerint elég nagy a szórás – a bevándorlógyerekek esetében kétszer akkora az esély, hogy azonos teljesítmény esetén gyengébb minőségű oktatásban részesüljenek.
Gyakran előfordul, hogy egy másik kantonba költözés sokkal többet segít egy tanuló esélyein, mint a házi feladat szorgalmas elvégzése – számol be a lap. Ezzel egy időben jelentősek a származási, országbeli különbségek, a németországi fiatalok átlagosan eredményesebbek, mint a svájciak. A török gyerekek vagy a volt jugoszlávok 2–4-szer olyan gyakran kerülnek gyengébb színvonalú iskolákba, mint a svájciak. Az olasz, spanyol és portugál származású gyermekek esélyei jobbak, de nem érik el a svájciakét.
